Nem a határ a nemzet vége - Trianon fájdalmától a nemzetegyesítés történelmi sikeréig
A Nemzeti Összetartozás Napján gyakran beszélünk arról, mit vett el a magyarságtól Trianon. Pedig legalább ennyire fontos arról is beszélni, hogy mit sikerült visszaépíteni az elmúlt másfél évtizedben. Mert van egy történelmi tény, amelyet ma már senki sem vitathat: a magyar nemzet közjogi egyesítése megtörtént.
1920. június 4-én a trianoni békediktátum következtében magyarok milliói kerültek egyik napról a másikra az országhatáron kívülre. A nemzetet szétszakították, családokat választottak el egymástól, történelmi közösségeket szakítottak szét. Az új határok azonban nem tudták megszüntetni a magyarságot Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban vagy akár Kárpátalján.
A 20. század nagy részében a magyar politika csak beszélt a nemzetegyesítésről. A valódi fordulat 2010 után következett be. Az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A jogszabály 2011-től nyitotta meg ezt a lehetőséget a külhoni magyar közösségek előtt.
Pár napra rá pedig, 2010. május 31-én megszavazták a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényt. A jogszabály pontosan az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba. Az emléknap által kinyilvánításra került, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, és az államhatárok feletti összetartozásuk valóság.
Ez nem egyszerű adminisztratív intézkedés volt. Történelmi tett volt. A magyar nemzet összetartozása addig elsősorban kulturális és lelki valóságként létezett. Az egyszerűsített honosítás révén azonban közjogi értelemben is megjelent az egység. Nem véletlenül fogalmazott úgy a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzése által az összetartozás közjogi értelemben is kézzelfoghatóvá vált.
Ha a Fidesz-KDNP-kormányok legfontosabb eredményeit kellene felsorolni, sokan említenék a családtámogatási rendszert. Joggal. Ugyanakkor legalább ilyen jelentőségű a nemzetpolitika sikere.
Kevés olyan döntés született a rendszerváltozás óta, amely ennyire mélyen érintette volna a magyar nemzet jövőjét. A magyar állampolgárság ugyanis nem pusztán okmány. Közjogi kötelék. Annak kimondása, hogy a külhoni magyarok nem idegenek, hanem a magyar nemzet teljes jogú tagjai.
Ennek természetes következménye lett a választójog biztosítása is. A külhoni magyar állampolgárok ma részt vehetnek a magyar országgyűlési választásokon. Ezt az intézkedést az elmúlt években számos ellenzéki politikus és párt bírálta, mondván, hogy olyanok is beleszólnak az ország sorsába, akik nem Magyarországon élnek. A vita valójában azonban egy mélyebb kérdésről szól: nemzetben vagy kizárólag államhatárokban gondolkodunk-e. Mert ha a nemzet valóban egy és oszthatatlan közösség, akkor nehezen indokolható, hogy a magyar állampolgárok egy részét megillesse, más részét pedig ne illesse meg a demokratikus részvétel joga.
A nemzetpolitika másik fontos pillére az oktatás támogatása lett. A „Szülőföldön magyarul” program éppen azt a célt szolgálja, hogy a külhoni magyar családok számára vonzóbb legyen a magyar nyelvű oktatás választása. Több százezer külhoni diák részesült ilyen támogatásban, amelynek célja a magyar iskolarendszer és a magyar identitás megőrzése a szülőföldön. Ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni.
Egy nemzet fennmaradása ugyanis végső soron nem a politikai nyilatkozatokon múlik, hanem azon, hogy a következő nemzedék milyen nyelven tanul írni, olvasni és gondolkodni.
A Nemzeti Összetartozás Napja nem a veszteség emléknapja. Nemcsak arra kell, hogy emlékeztessen, hogy mit vett el Trianon, hanem arra is, hogy a magyarság képes (volt) válaszolni a történelem kihívására.
A határok ma is ott vannak. A magyar nemzet azonban újra közösségként tekint önmagára. A közjogi nemzetegyesítés megtörtént. A külhoni magyarok magyar állampolgárok lehetnek, részt vehetnek a nemzet demokratikus életében, gyermekeik számára pedig Magyarország támogatja az anyanyelvi oktatást.
Gerzsenyi Krisztián
A szerző családi gyökerei a történelmi Magyarország több vidékéhez is kötődnek: apai ágon kárpátaljai, beregi nemesi család örökségét hordozza, míg anyai ágon a Felvidékről származó, a második világháborút követő fehérlapos kitelepítések által sújtott család leszármazottja.
