„A stílus maga az ember.”
„A stílus maga az ember” – mondta Georges-Louis Leclerc de Buffon. A természettudós szerint a stílus nem elvehető, nem átruházható és nem változtatható meg.
A közbeszéd napjainkban eldurvult: az agresszív és arrogáns stílus vált irányadóvá, amely
rombolja a társadalom bizalmát.
A vezetők – különösen a látható pozíciókban lévők – erős társadalmi modellként működnek. Ha a vezető stílusát a megalázás vagy a folyamatos önigazolás határozza meg, akkor ez a magatartás
példaként jelenik meg, különösen a fiatalok körében.
A kompromisszumkészség helyett az erődemonstráció válhat irányadóvá. Ilyenkor leépülnek a normák, a fenyegető hangnem kiszorítja az érdemi vitát. Az arrogáns stílus mélyíti a törésvonalakat, és erodálja a közintézményekbe vetett bizalmat. Az ilyen kommunikáció csökkenti a politikai ellenfelek emberi méltóságának elismerését, s a vita nem az érvekről, hanem a másik fél lejáratásáról szól.
A választási győzelem nem jelent totális uralmat. A győztes nem alázhatja meg a vesztes felet.
A történelem arra tanít, hogy a „mindent vagy semmit” stílusú győztesek gyakran maguk is saját polarizációjuk áldozatául esnek, amikor a politikai széljárás megváltozik.
A vezető stílusa azt mutatja, milyen ország vagyunk.
Hosszú távon formálja a nemzeti identitást és a politikai kultúrát, hat a bizalomra és a társadalmi kohézióra.
Egy vezető politikusnál ez nem mellékes esztétikai kérdés. A stílus az egyik legkorábbi jelzés arról, milyen emberrel van dolgunk: mennyire tiszteli a nyilvánosságot,
mennyire van szüksége ellenségképre,
és mennyire stabil a jelleme.
Ezért „A stílus maga az ember” politikai alkalmazása nem szubjektív ízlés kérdése, hanem praktikus eszköz a karakter és a prioritások felismerésére.
Címkép: Georges-Louis Leclerc de Buffon - wikipedia
