Sportszerű cselekedetéért fair play-díjat fog kapni Szilágyi Áron, aki szombaton megnyerte a Gerevich-Kovács-Kárpáti kard világkupaversenyt.
A döntőben a világranglista éllovasával, Sandro Bazadzével vívott a háromszoros olimpiai bajnok, vb- és Eb-aranyérmes magyar kardozó. Jobban kezdett a georgiai ellenfele, 8-4-re elhúzott, de közben már volt egy sárga lapja korai indulás miatt. Az egyperces szünet után megvágta Szilágyit, és elindult visszafelé, de a gép nem jelzett találatot, az elfordulás miatt azonban újabb figyelmeztetés járt neki, ami már büntetőpontot érő piros lap volt. A következő akciónál a magyar klasszis csak előrelépett, nem is emelte fel a karját, hogy ellenfele tust tudjon adni, Bazadze pedig egy öleléssel köszönte meg a sportszerű cselekedetet, majd a kardja markolatán meg is tapsolta Szilágyit. Végül a magyar kardozó 10-14-ről fordítva győzött, ezzel megvédte címét a budapesti viadalon.
Bajnokunk a győzelem után – MTI/Kovács Tamás
Az MTI-nek Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke elmondta, hogy hétfő délután ülésezett a Magyar Olimpiai Bizottság fair play testülete, és úgy döntött, hogy cselekedet kategóriában jutalmazza majd Szilágyi Áront.
"Mivel a szabályok szerint egy adott esztendő sportszerű tetteit az év lezárulta után jutalmazhatjuk, Áron jövőre veheti majd át a díjat. Ott voltam a versenyen, láttam a döntőt, és nagyon örülök a sportszerűségének. Régen a mestereink arra tanítottak minket, hogy be kell mondani a kapott tust, még ha a zsűri nem is látta. Áront is így nevelhették, az meg különösen erős jellemre vall, ha vesztett helyzetben is képes valaki ilyen cselekedetre" - vélekedett Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a Nemzet Sportolója, akinek vívópályafutását 1977-ben fair play-díjjal ismerték el.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
