Két magyar kutatót is támogat az EMBO Installation Grants pályázat
2024. január 18. 12:40
Lázár Viktória, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) tudományos főmunkatársa és Róna Gergely, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) tudományos munkatársa is azon tíz élettudománnyal foglalkozó kutató között van, akik elnyerték az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) Installation Grants 2023-as pályázatán az évi 50 ezer eurós támogatást - közölte a Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel csütörtökön.
A tájékoztatás szerint a két kutató projektjének megvalósítására öt évre egyenként összesen mintegy 100 millió forint támogatásban részesül.
Lázár Viktória projektjének célja egy rendkívül specifikus és sokoldalú kezelési stratégia kidolgozása a genotoxin-termelő bélbaktériumok ellen, ami továbbá a gyulladásos bélbetegségekhez és a vastagbéldaganatokhoz kapcsolódó, korábban ismeretlen kockázati tényezők feltárásában is segíthet. Róna Gergely projektjének célja a neurodegeneratív betegségek hátterében álló neurális DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusainak a megértése új terápiás megközelítések megalapozása érdekében.
Lázár Viktória miután öt éven át dolgozott a Technion - Izraeli Technológiai Egyetemen, 2022-ben tért haza Magyarországra és alapította meg a HUN-REN SZBK-ban az MTA-SZBK Lendület Antibiotikum Hatások Rendszerbiológiája Kutatócsoportot. Az EMBO Installation Grant-et elnyert "Új stratégiák feltárása a genotoxin-termelő bélpatogének ellen" című kutatási pályázata az emberi egészségre veszélyes, toxin-termelő bélbaktériumok vizsgálatát célozza.
A mikrobiom, azaz a bélflóra emberi egészségre gyakorolt széles körű jelentőségére egyre több, napjainkban is aktívan zajló kutatás eredménye hívja fel a figyelmet.
Egyes esetekben egyértelmű kapcsolatot tártak fel a gyulladásos bélbetegségek, illetve a vastagbéldaganatok és a mikrobiom genotoxikus, DNS-károsodást okozó metabolitokat termelő összetevői között. Ezért a Lázár-labor egy sokoldalú, nagy áteresztőképességű megközelítést javasol olyan új, hatékony kezelési stratégiák kidolgozására, amelyek kifejezetten a genotoxin-termelő kórokozókat célozzák, minimálisra csökkentve a jótékony bélbaktériumokra gyakorolt hatást.
A nyertes EMBO-projekt során a kutatócsoport olyan kémiai molekulákat és szintetikus bélmikrobiális közösségeket keres, amelyek szelektíven gátolják a genotoxin-termelő baktériumokat, miközben ezzel egyidejűleg a patogenicitásukat is csökkentik. Ez az egyedülálló projekt segíti a kutatókat egy rendkívül specifikus és sokoldalú kezelési stratégia kidolgozásában a genotoxin-termelő bélbaktériumok ellen, valamint a gyulladásos bélbetegségekhez és a vastagbéldaganatokhoz kapcsolódó, korábban ismeretlen kockázati tényezők feltárásában.
Róna Gergely nyolc évig dolgozott a New York University Grossman School of Medicine-ben, valamint a Howard Hughes Medical Institute-ban (HHMI), mielőtt a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományi Intézetében 2023 végén megalapította a sejtek genomi integritásának megőrzését kutató Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoportot. Itt genetikai, biokémiai, sejtbiológiai és proteomikai módszerek alkalmazásával törekszik leírni bizonyos betegségek hátterében álló molekuláris mechanizmusokat.
Az EMBO-pályázat keretében megvalósuló projekt célja a neurális DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusainak jobb megértése.
Az idegrendszer nagy energiaigénye, magas transzkripciós aktivitása és ezen sejtek hosszú élettartama miatt rendkívül érzékeny a stressz minden formájára, beleértve a DNS-károsodást is. A DNS-hibajavító gének mutációi számos neurológiai rendellenességgel járnak, ami kritikus szerepet játszik az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásában, mint például a Huntington-kór (HD) vagy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS). Továbbra is ismeretlen azonban ezen DNS-hibajavítási folyamatok pontos molekuláris háttere, valamint az, hogy ezek a nem megújuló sejtek hogyan őrzik meg a genomi integritásukat sok évtizeden át.
Az EMBO Installation Grants az élettudományok területén tevékenykedő olyan csoportvezetőknek nyújt támogatást, akik nemrég alapítottak vagy a közeljövőben alapítanak kutatócsoportot a programban részt vevő országok valamelyikében. A jelentkezőknek a pályázást megelőző négy évben legalább két évig azon országon kívül kell kutatómunkát folytatniuk, ahol csoportjukat megalapítják. A 3-5 évre szóló, a harmadik év végi sikeres elszámolást követően automatikusan további két évvel meghosszabbított évi 50.000 eurós támogatást a fogadó ország minisztériuma vagy finanszírozó ügynöksége - Magyarországon az NKFIH 35.000 eurót - és a 31 tagállamból álló kormányközi szervezet, az EMBC biztosítja.
A tájékoztatás szerint a hét ország - Csehország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Törökország - tíz élettudománnyal foglalkozó kutatója által benyújtott és támogatást elnyert tíz pályázat témái között szerepelnek az öregedés, a tumorbiológia, a bél-agy tengely kommunikációja, a mikrobióta és a génszerkesztési eszközök.
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
A magyarok többsége párkapcsolatban képzeli el az életét és tízből heten a házasságot tartják a legideálisabb életformának. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) januári reprezentatív felmérése szerint a magyarok alapvetően házasságpártiak. A fiatalok körében az átlagnál is kedvezőbb a házasság megítélése.
Sajnos ki kell ábrándítsuk azokat, akik legyintenek, hogy csak egy kattintásvadász címről van szó. Egy japán férfi valóban rengeteg pénzt költött arra, hogy kutyává válhasson, most pedig Tocotoco Állatkert néven indította el vállalkozását, ahol bárki négylábú házi kedvencé válhat.
Az ezredes megemlíti, hogy az amerikaiaktól kapott fegyverek jelentős része, akár a fele is, az ukrán katonaság által eladásra kerül, és ezek a fegyverek a mexikói drogkartelleknél kötnek ki. Bár Zelenszkij ukrán elnök tagadja ezeket az állításokat, a valóság az Davis szerint, hogy a fegyverek illegális kereskedelme egy nyílt titok, de a média nem foglalkozik vele.