,Ellopták Pannonhalmáról Radnóti Miklós szobrát, amelyet 1983-ban Meszlényi János bronz lemezekből készített - tájékoztatta a város polgármestere szombaton az MTI-t.
Vas Gábor közlése szerint kora délután kapott értesítést arról, hogy a költő szobra eltűnt. Egy látogató jelezte a Tourinform irodában, hogy járt az emlékhelynél, amelyet ismeretlenek megrongáltak.
A polgármester - aki azonnal a helyszínre ment - sokkolónak nevezte a látottakat: a fekvő üreges bronzszobrot felfeszítették és a nyakrésznél eltörték, a fejet ott hagyták. A szobor nagyságrendileg húsz kilogramm lehetett - mondta.
Az emlékművet 1983-ban, a valamikori Wienerberger téglagyár területén állították fel annak emlékére, hogy a munkaszolgálatra hurcolt Radnóti Miklós a halála előtt ott töltötte utolsó éjszakáját 1944 novemberében.
A polgármester elmondta, hogy a terület jelenleg egy magánbefektető tulajdonában van, ipari területnek minősül és a tulajdonosa az állagmegóvás és a lopások miatt bekerítette azt.
Hozzátette, hogy az emlékművet csak úgy tudták látogatni az érdeklődők, ha a kerítés kapujának kulcsát elkérték a Tourinform irodából.
Vas Gábor közlése szerint a közelmúltban indult egyeztetés a tulajdonossal arról, hogy az emlékművet áthelyezzék. Az elképzelések szerint a betonelemekből álló kerítést megbontva az emlékmű a kerítéssel egyvonalba került volna, hogy mindenki számára látható legyen. Ahhoz ragaszkodtak, hogy az emlékmű a valamikori téglagyár területén maradjon - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy az ügyben a feljelentés megtörtént.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
