Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Magyar Innovációs Szövetség Választmányi ülésén, az Óbudai Egyetem kampuszán.
misz
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 2024. április 30-án, választmányi ülést tartott, tagintézménye, az Óbudai Egyetem Bécsi úti Campusán. Az ülés rendhagyó és unikális napirendi pontja egy hosszú távú, háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodás aláírása volt. A stratégiai megállapodást a Nemzeti Innovációs Ügynökség részéről Bódis László vezérigazgató, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviseletében, Kiss Ádám István elnök, valamint a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Dr. Szabó Gábor írták alá ünnepélyes keretek között. A megállapodás célja, hogy az együttműködés révén a kormányzati innovációs törekvések hatékonysága tovább növekedjen és ezzel is hozzájáruljon a hazai vállalkozások versenyképességének erősödéséhez, a gazdaság fejlődéséhez.
A választmányi ülés további részében Dr. Szabó Gábor, az MISZ elnöke beszámolt a legutóbbi ülés óta eltelt időszak tevékenységéről, majd Dr. Birkner Zoltán, MISZ alelnök tájékoztatta a résztvevőket az új regionális igazgatói struktúra kialakításáról. Dr. Kovács Levente, MISZ elnökségi tag, az Óbudai Egyetem rektora házigazdaként beszélt az innovációsképzés fontosságáról a felsőoktatásban. Hild Imre, az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) vezérigazgatója, a MISZ Startup tagozatának vezetője pedig bemutatta a kockázati tőke szerepét az innovációban, valamint ismertette az OUVC eddigi tevékenységét és további terveit.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
