A bíróság 20 év börtönre ítélte pénteken Washingtonban azt a kaliforniai férfit, aki a 2021. január 6-i zavargások idején rendőrökre támadt az amerikai törvényhozás épületénél, a Capitoliumnál.
nbc news
David Nicholas Dempsey a vád szerint zászlórudakkal és egyéb alkalmi fegyverekkel ütlegelt rendőröket, akik egy alagút bejáratát védték a törvényhozási épületnél. A vádirat szerint a férfi egy rendőrt fémrúddal fejen talált, valamint paprikaspray-t, és a törvényhozás épületében zsákmányolt törött bútordarabot használt fegyverként a hatóság emberei ellen. Az ügyészek a feldühödött tömeg egyik leginkább erőszakos tagjaként írták le a kaliforniai férfit, aki 2021 augusztusa óta előzetes letartóztatásban van.
David Nicholas Dempsey idén januárban elismerte bűnösségét két rendbeli, rendőrök elleni erőszak vádjában. A férfinek Kaliforniában betörés, lopás és fizikai erőszak miatt már korábban is volt dolga a hatóságokkal.
A bíró által kiszabott 20 év börtön a 2021. január 6-i büntetőügyek során a második legsúlyosabb büntetés, ennél komolyabban csak a zavargások egyik irányítójának tartott Enrique Tarriót marasztalták el, 22 év börtönnel.
2021. január 6-án százezres tömeg vett részt Donald Trump nagygyűlésén Washingtonban, a tömegből kivált nagyobb csoport a gyűlés után megrohamozta a Capitolium épületét, hogy megpróbálja megakadályozni az elnökválasztás eredményének hivatalos kihirdetésére összegyűlt kongresszusi ülést.
A zavargások nyomán mintegy 1400 büntetőeljárás indult szövetségi bűncselekmény vádjában és már mintegy 900 embert ítéltek, túlnyomórészt börtönre, a néhány napos elzárástól 22 évig terjedő időtartamra.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
