Mintegy egymillió illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar határon 2015 óta - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György a műsorban azt mondta: az illegális bevándorlás miatt politikai változások történtek Európában, amelyeket Magyarország üdvözöl; a kormányon lévő baloldali, liberális pártok is megérezték a migráció veszélyét, ezért különböző intézkedéseket tettek.

Kiemelte a németországi és hollandiai intézkedéseket, megemlítve, hogy Németország lezárta a határait, valamint szigorított bizonyos törvényeken és 23 afgán állampolgárt kiutasított.

Bakondi György szerint ezek az intézkedések azonban azt a veszélyt hordozzák, amit a magyar miniszterelnök már 2015-ben megemlített, hogy amennyiben a külső határokat az Európai Unió nem tudja sikeresen védelmezni, akkor előbb-utóbb a belső határokkal rendelkező tagállamok is visszaállítják a határőrizetet, és ezzel veszélyeztetik a schengeni megállapodást.

Szólt arról is: az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Magyarország a saját forrásai felhasználásával teljesíti a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeket és megállítja az illegális bevándorlókat, ezért támadják, sőt még bírságot is fizetnie kell, amelynek összege naponta egymillió euró.

"Ez egy tarthatatlan helyzetet eredményezett, ezért a magyar kormány felhatalmazása alapján az európai ügyekben illetékes miniszter tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval" - mondta a főtanácsadó, hozzátéve, hogy ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány készen áll arra, hogy "célirányos szállítással" a brüsszeli városközpontba vigye a határain feltartóztatott illegális bevándorlókat.
Hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll arra is, hogy pert indítson az Európai Bizottság ellen a határőrizet költségeinek finanszírozása ügyében.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, miután Irán rakétacsapást mért Izraelre, azt mondta, a kabinet áttekintette, hogy a támadásnak milyen hatása van Magyarországra, illetve a térségben tartózkodó magyar állampolgárokra.

Hozzátette, hogy a közel-keleti helyzet súlyos eszkalációja kiterjedt háborúval fenyeget, ami veszélyeztetné a térségben lévő magyar állampolgárokat, de egy esetleges háború negatív gazdasági hatásai az egész világot érintenék.