Feladták magukat azok a szélsőbaloldali támadók Németországban, akik 2023 februárjában embervadászatot rendeztek Budapesten – írta meg a Tagesschau. A német lap szerint arra is van esély, hogy kiadják őket Magyarországnak.
Több szélsőbaloldali embervadász is feladta magát azok közül, akiket a két éve Budapesten történt támadásokkal kapcsolatban körözött a magyar rendőrség. Erről a német lap, a Tagesschau számolt be hétfőn.
A portál azt is írta, hogy a gyanúsítottak több német város rendőrkapitányságán, illetve egyikük a kieli kerületi bíróságon adta fel magát.
Mindannyian abban reménykednek, hogy nem adják ki őket Magyarországnak, de a lap szerint ez egyáltalán nem biztos.
Embervadászat Budapesten
Emlékezetes, 2023. február közepén több külföldi szélsőbaloldali radikális személy nyolc járókelőt támadott meg Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve.
Az áldozatokat találomra választották ki a katonai jellegű ruházatuk alapján. Valamennyiüknek az volt a „bűne”, hogy terepmintás ruhában, fekete bakancsban és dzsekiben voltak, ám ők nem a február 11-i, kitörés napi rendezvény résztvevői voltak, ahogy azt támadóik feltételezték.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntette miatt folytatott büntetőeljárást. A rendőrök a támadók közül már a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek, és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Utóbbi nem volt más, mint az azóta jól ismert Ilaria Salis. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk. Többek ellen már vádat emeltek, igaz, Ilaria Salis az európai parlamenti képviselőséggel járó mentelmi jogának köszönhetően egyelőre megúszta a felelősségre vonást.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
