Az OTP történelmének legsikeresebb évét zárta 2024-ben, a bank kiemelkedő jövedelmezőséget ért el, tőkehelyzete rendkívül stabil, a régióban piacvezető - mondta a bank elnök-vezérigazgatója a társaság éves közgyűlésén, pénteken Budapesten.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, j) érkezik az OTP Bank Nyrt. rendes éves közgyűlésére, mellette Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Kempinski Hotel Corvinus Budapest szállodában 2025. április 25-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csányi Sándor elmondta: az OTP történelme során 26, az elmúlt tíz évben 14 pénzintézetet vásárolt, öt országban a bank piacvezető. Mérlegfőösszege 2024 végén 106 milliárd euróra nőtt, ami háromszoros növekedés tíz év alatt, ezzel a pénzintézet az európai középbankok kategóriájába lépett.

Tavaly a bankcsoport kiemelkedő jövedelmezőséget ért el, a ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 2024-ben 23,5 százalékot tett ki, az elsőleges alapvető tőkemutató (CET1) 18,9 százalék, a nettó hitel/betét arány 74 százalék volt.

A marzsok javulása mellett a költséghatékonyság is javult: a működési költség/bevétel mutató 41,3 százalékra csökkent, ami történelmi mélypont. A hitelkockázati költségráta 0,38 százalékra nőtt, elsősorban az óvatosabb tartalékolás miatt.

A magyar operáció tavaly 270 milliárd forint korrigált profitot ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, ami 16 százalékos növekedés, mindez kiugróan magas, 29,3 százalékos tőkemegfelelési mutató mellett.

A magyar piacon a jelzáloghitelezésben 28,9, a babaváró hiteleknél 39,8 százalék, a személyi kölcsönökben 47,9, a lakossági betétekben 41,5 százalékos részesedéssel rendelkezett az OTP 2024 végén - ismertette. A vállalati hitelezést kivárás jellemzi, a bank piaci részesedése a magyar piacon 19,5 százalék, az önkormányzati hiteleknél 57 százalék volt - fűzte hozzá.

Az elnök-vezérigazgató kiemelte: a magyarországi "speciális banki terhek" a legmagasabbak európai összehasonításban, az elvonások a tavalyi 172 milliárd forint után idén 263 milliárd forintot érhetnek el, ebből 176 milliárd forintot tesz ki a tranzakciós illeték, aminek jelentős részét áthárítják, de ezzel azt veszélyeztetik, hogy ügyfeleket veszítenek az olyan pénzügyi szolgáltatókkal szemben, mint a Revolut.

Szólt arról is, hogy az OTP összes leányvállalata nyereséget termelt 2024-ben, a külföldi profit-hozzájárulás közel 70 százalékos volt. A bolgár leányvállalat, a DKS Csoport 201 milliárd forint értékű, az orosz leányvállalat 137 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el. Megjegyezte, hogy jó döntés volt az orosz piacon maradni, az elmúlt időszakban 500 millió dollár osztalékot vettek ki.

Kiemelte, hogy Ukrajnában újraindul a hitelezés, a tavalyi növekedés 20 százalékos volt. A csoport nettó hitelportfóliójában az orosz és ukrán kitettség 6 százalékra csökkent 2024 végén a 2014-es 14 százalékról.

A románi piacról való kivonulás Csányi Sándor szerint rövid és középtávon jó döntés volt, azonban a tervek szerint később a bank visszatérhet a régió egyik legnagyobb banki piacára, immár "nagyobb jelenléttel". Addig határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások indítását tervezik - fogalmazott.

A zöldhitel-állomány 2024-ben 57 százalékkal, 1027 milliárd forintra nőtt és az idei cél 1500 milliárd forint - mondta, megjegyezve, hogy a bank elkötelezett az ESG és a fenntartható beruházások mellett. Folytatják a digitális csatornák fejlesztését, a digitálisan aktív ügyfelek száma 2,1 millióra nőtt 2024 végén.

2025-ben a menedzsment enyhe javulást vár a működési környezetben. A teljesítő hitelállomány organikus növekedése árfolyamszűrten meghaladhatja a tavalyi 9 százalékos növekedést, a nettó kamatmarzs a tavalyi 4,28-as szint közelében alakulhat, a kockázati profil pedig a tavalyihoz hasonló lehet. A várhatóan csökkenő tőkeáttétel miatt a ROE a 2024-es 23,8 százaléknál kisebb lehet.

Közölte: a jegybank pénteki döntése értelmében a bank 150 milliárd forint értékhatárig jogosult saját részvényt visszavásárolni 2025 végéig.

Csányi Sándor a közgyűlési beszéde végén bejelentette: az igazgatóság pénteki döntése értelmében különválasztják az OTP elnöki és vezérigazgatói feladatkörét május elsejei hatállyal. Az elnök-vezérigazgató 33 év után a bank igazgatóságának elnökeként folytatja munkáját és a stratégiai feladatokra fókuszál.

A vezérigazgatói feladatokat Csányi Péter, az OTP Bank Digitális Divíziójának vezérigazgató-helyettese, a bank igazgatóságának tagja veszi át, aki elmondta, hogy a stratégiai és az operatív irányítás szétválasztásával tovább javulhat a bank hatékonysága.

A közgyűlés jóváhagyta a társaság 2024. évi anyavállalati mérlegét 18 391,053 milliárd forint mérlegfőösszeggel, és 744,999 milliárd forint adózás utáni eredménnyel. A részvényesi fórumon döntöttek arról, hogy ebből 74,5 milliárd forint általános tartalékot képeznek, és 270 milliárd forint osztalékot fizetnek ki, ami egy részvényre vetítve, 964,29 forint. A saját részvénynek minősülő részvényekre eső osztalékot felosztják az osztalékra jogosult részvényesek között. Az osztalék kifizetése 2025. június 2-án kezdődik.

A konszolidált mérleget 43 319 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 1056,384 milliárd folytatótó tevékenységből származó adózás utáni eredménnyel fogadta el a részvényesi fórum, a korrigált adózott eredmény 1076,140 milliárd forint volt.

Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényeinek árfolyama az elmúlt egy évben 16 850 és 27 000 forint között változott, csütörtökön 25 900 forinton zárt.