A Magyar Állami Operaház produkciói nyitják a Dubaji Opera évadát
2025. szeptember 12. 12:04
A Magyar Állami Operaház produkciói nyitják a Dubaji Opera 2025/26-os évadát szeptemberben.
A dalszínház együttesei egy Beethoven-hangverseny mellett Puccini Bohémélet című operáját háromszor, A hattyúk tava című balettet pedig hatszor adják elő Dubajban szeptember 18. és 28. között - közölte a dalszínház csütörtökön az MTI-vel.
A Dubaji Opera 2025/26-os évadát Puccini Bohémélet című operájának előadásával nyitják a Magyar Állami Operaház produkciójában. Nádasdy Kálmán csaknem 90 éves rendezése Oláh Gusztáv és Márk Tivadar díszleteivel és jelmezeivel szeptember 18-án, 19-én és 20-án lesz látható.
A főbb szerepeket kettős szereposztásban Horváth István, az évad kamaraénekese és Pataki Adorján (Rodolfo), Sáfár Orsolya és Létay Kiss Gabriella (Mimi), valamint Celeng Mária és az operastúdiós Fenyvesi Gabriella Rea (Musetta) éneklik, Azat Malik, Palerdi András, Szegedi Csaba és két kisebb szerepben a Kossuth-díjas Gulyás Dénes partnereként. Az Opera együtteseit Dénes István, a dalszínház Liszt-díjas örökös tagja dirigálja.
Az operaelőadásokat követően a Magyar Állami Operaház Zenekara Beethoven műveiből ad szimfonikus hangversenyt szeptember 21-én Dénes István vezényletével. A műsoron a zeneszerző 5. szimfóniája és 5. zongoraversenye szerepel, az est szólistája Anna Csibuleva.
Szeptember 25. és 28. között a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett A hattyúk tava című klasszikussal tér vissza a Dubaji Opera színpadára.
Csajkovszkij zenéjére Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiája nyomán Rudi van Dantzig és Toer van Schayk készített koreográfiát 1988-ban a Holland Nemzeti Balett számára, amely 2015 óta szerepel ebben a formában a budapesti Operaház műsorán is.
A főbb szerepeket Tatyjana Melnyik, Marija Jakovleva, az idei évad étoile-ja és Beck Maria (Odette / Odile), Dmitrij Tyimofejev, Scrivener Louis és Borisz Zsurilov (Siegfried), valamint Okajima Takaaki, Radziush Mikalai és Vlagyiszlav Melnyik (Rothbart) alakítják.
Az előadásban a Magyar Nemzeti Balett mellett a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is közreműködnek. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Thomas Herzog dirigálja.
A dubaji vendégjáték tíz előadásában összesen 283 művész és munkatárs vesz részt, a produkciók díszleteit, kellékeit, jelmezeit és hangszereit öt konténer szállítja az Öböl-menti országba. A vendégszereplés minden költségét a meghívó fél állja.
A Magyar Állami Operaház 2023 szeptemberében vendégszerepelt első ízben a Dubaji Operában, akkor A hattyúk tava mellett Puccini Pillangókisasszony című darabját mutatták be. Az előadásokat csaknem tízezren látták.
A Magyar Állami Operaházban a Bohémélet 2025 decemberében, A hattyúk tava 2026 tavaszán lesz látható.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
Albánia történelmet írt: a közbeszerzések felügyeletét egy mesterséges intelligencia kapta meg. Az új „miniszter” neve Diella, ami albánul „napot” jelent - és valóban, a kormány reményei szerint fényt hoz a közélet legsötétebb zugaiba.
A magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
