Milorad Dodik lemondott a boszniai Szerb Köztársaság elnöki jogköreiről
2025. szeptember 20. 11:09
Hivatalosan is lemondott a boszniai Szerb Köztársaság elnöki jogköreiről Milorad Dodik, akit a boszniai választási bizottság fosztott meg hivatalától augusztusban.
A boszniai szerb köztársaság hivatalos közlönyében pénteken jelent meg a belügyekről szóló törvény módosítása, amelyet már nem Milorad Dodik, hanem helyettese, Davor Pranjic írt alá. A törvények aláírása a boszniai Szerb Köztársaság elnökének jogkörébe tartozik, így kiderült, ezt a jogkört az alelnök vette át.
A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit, sőt, aláírta az ő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést, de azt mondta, elnöki tisztségéről nem mond le.
Mindezek ellenére a választási bizottság november 23-ra írta ki az elnökválasztást Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság növekedésének alapja a háztartások fogyasztása maradhat, amelyet a dinamikus bérnövekedés támogat. Az év második felében a növekedés élénküléséhez kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása és az európai konjunktúra élénkülése is.
Lezsák Sándor barátjára emlékezve felidézte, hogy Buda Ferenc mindig különös erővel tudta megszólaltatni saját verseit, hangján és előadásán keresztül életre keltek az alföldi táj képei, a családi összetartozás meghitt, bensőséges pillanatai.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
