Irán vezetője elismerte: ezreket ölt meg rendszere az elmúlt napokban

Ritka és sokatmondó pillanat volt Teheránba, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan, hogy

ezrek haltak meg az országot megrázó, hetek óta tartó tüntetések során.

Szombati beszédében „embertelen és vad” halálesetekről beszélt, ugyanakkor a felelősséget nem saját rendszerére, hanem külső ellenségekre hárította – számolt be a hírről a BBC.

Hámenei szerint

az erőszakért az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető erők tehetők felelőssé,

amelyek „több ezer” iráni halálát okozták. Az iráni állami média által idézett beszédében az amerikai elnököt egyenesen „bűnözőnek” nevezte, aki szerinte felelős az iráni nemzetet ért károkért és áldozatokért.

A független jogvédő szervezetek adatai azonban ennél is súlyosabb képet festenek. Az Egyesült Államokban működő Iranian Human Rights Activists News Agency (HRANA) emberi jogi szervezet szerint

legalább 3090 ember vesztette életét az iráni biztonsági erők fellépése következtében,

míg más aktivista csoportok ennél jóval magasabb számokat valószínűsítenek. A pontos helyzet feltárását jelentősen nehezíti az országra kiterjedő internetes és kommunikációs zárlat.

A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan

a legfelsőbb vezető távozását követelték.

Az iráni hatóságok mindvégig „lázongásként” hivatkoztak az eseményekre, és külföldről irányított zavarkeltésről beszéltek.

A helyszínről

kiszivárgó felvételek brutális képet mutattak.

Az elmúlt napokban már több olyan videót is hitelesítettek, amelyeken biztonsági erők éles lőszerrel lőnek tüntetőkre. A válaszlépés a hatóságok részéről a

digitális elsötétítés

volt: a NetBlocks kiberbiztonsági monitor szerint az országos internetkapcsolat a normál szint alig 2 százalékára esett vissza.

Hámenei beismerése – még ha a felelősséget kifelé is tolja – korszakos jelentőségű. A rezsim eddig következetesen tagadta a tömeges haláleseteket.

A válság nemzetközi szintre is emelkedett. Donald Trump amerikai elnök nyíltan felszólította az iráni tüntetőket, hogy „folytassák a tiltakozást”, és katonai beavatkozással fenyegetett, ha a biztonsági erők tovább gyilkolják őket. Hámenei erre reagálva kijelentette: Amerika célja „Irán bekebelezése”, és az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni az eseményekért.

Amerika jóindulatán függ Irán sorsa, bármikor megtörténhet a beavatkozás

Washington eközben jelezte: értesüléseik szerint Irán amerikai katonai bázisok elleni támadások lehetőségét is mérlegeli. Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetése szerint bármilyen ilyen lépés „rendkívül erőteljes” válaszcsapást vonna maga után. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csökkentette a személyzet létszámát a katari Al-Udeid légibázison, hivatalosan elővigyázatosságból.

Bár az utóbbi napokban kevesebb hír érkezik újabb tömegtüntetésekről, az információk hiányában nehéz megítélni a valós helyzetet. Helyi beszámolók szerint a biztonsági erők továbbra is fokozott jelenléttel ellenőrzik a nagyvárosok utcáit. Egy sirázi nő a BBC Persiannek úgy fogalmazott: „Látszólag minden visszatért a normális kerékvágásba, de a motoros járőrök folyamatosan ott vannak”.”

Az, hogy most maga az iráni legfelsőbb vezető beszélt ezrek haláláról egy további jel, ami arra utal, hogy Irán mély belső válságba süllyedt, ahol az elégedetlenség és a külső nyomás

egyre robbanékonyabb elegyet

hoz létre. A kérdés már nem az, hogy történtek-e tömeges gyilkosságok, hanem az, meddig képes a rendszer fenntartani az ellenőrzést egy egyre dühösebb társadalom felett.

Horváth Dániel