Kettős jubileumot ünnepel a Szegedi Tudományegyetem

Kettős jubileumot ünnepel a szegedi felsőoktatás, 150 esztendeje született Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, és 25 éve jött létre az egységes Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - mondta Rovó László rektor az Egyetem napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen szombaton Szegeden.

A professzor hangsúlyozta, Klebelsberg Kuno olyan vízióval rendelkező államférfi volt, akinek nevéhez fűződik Szeged második reneszánsza, valamint az, hogy a város gazdasági, kulturális és tudományos életének regionális központjává - valódi egyetemi várossá - vált.

A miniszternek köszönhető a legtöbb egyetemi jelképpé vált épület és klinikai létesítmény létrehozása. Anyagi és infrastrukturális támogatásán túl alapvetőnek tartotta, hogy új szellemi központ jöjjön létre Magyarországon - méghozzá úgy, hogy a megfelelő tudósokat vonzza ide. E hit vezette ahhoz is, hogy Szegedre hívja Szent-Györgyi Albertet  - fogalmazott a rektor.

A 2025-2026-os tanév azért is különösen fontos, mert 25 év telt el azóta, hogy az SZTE integrált formájának létrehozásával jelentős lépést tett Klebelsberg álma felé. Az integráció alakította az egyetemet egységes, összefüggő szervezetté - olyanná, amely egy élő organizmushoz hasonlóan működik. Ennek a szinergiának számos kézzelfogható eredménye van - közölte Rovó László, példaként említve, hogy az SZTE a fiatal kutatókat kiemelkedően fel tudja készíteni a kihívásokra, mielőtt kilépnek a nemzetközi tudományos színtérre.

Ma az egyetem tizenkét kara működik közös platformon - olyan térben, ahol az érdem elve érvényesül, ahol az egyetem minden polgárának megbecsültsége tehetségén, tudásán, szorgalmán és teljesítményén múlik -, egy szóval: az érdemein - mondta.

Az integrációnak köszönhetően az SZTE a váratlan helyzeteket is felkészültebben tudja kezelni. Azokat a nemzetközi együttműködéseket és oktatási lehetőségeket, amelyeket korábban európai uniós támogatások segítettek - és amelyek sajnálatos módon jelenleg nem elérhetők -, ma ugyanezen integrált és stratégiai szemlélet révén tudja fenntartani.

Az SZTE számos új kapcsolat alakított ki, amelyeken keresztül a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a világ vezető tudományos intézményeinek vérkeringésébe kapcsolják be - fejtette ki a rektor, a többi közt kiemelve a WHO-val és a Pasteur Hálózattal fennálló együttműködéseket, valamint a globális egészségügy területére fókuszáló EUGLOH konzorciumot.

Az elmúlt időszak infrastrukturális fejlesztéseiről szólva a professzor úgy fogalmazott, a legmodernebb laboratóriumok és műszerek lehetővé teszik, hogy az egyetem újabb hazai és nemzetközi kutatási hálózatokhoz csatlakozzon. E fejlesztések központja a Science Park.

A rektor meggyőződése, hogy ha három világszínvonalú intézmény egymás mellé kerül, akkor szükségszerűen létrejön egy negyedik is. Bízik benne, hogy ez az elv nemcsak az SZTE laboratóriumaira és kutatóközpontjaira igaz - hanem az egyetemhez kapcsolódó Nobel-díjasokra is, akik jelenleg hárman vannak.

Az ünnepségen átadták az egyetem elismeréseit. Díszdoktori címet kapott Pléh Csaba akadémikus, pszichológus és nyelvész, Eugenio Picano olasz kardiológus professzor, Mihai G. Netea román-holland immunológus professzor, Hom-Lay Wang tajvani-amerikai fogorvos professzor, valamint Vajtai Róbert vegyész, a texasi a Rice Egyetem kutatóprofesszora, az SZTE alumnusa. A kolozsvári, később a szegedi egyetem - a pedagógia tudományágának magyarországi fejlődését elindító - professzoráról, Csengery Jánosról elnevezett emlékéremmel tüntették ki Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

Az Egyetem Napját hagyományosan november 11-hez közeli hétvégén ünneplik Szegeden, mert 1872-ben ezen a napon kezdődött meg a tanítás az SZTE jogelődjének tekintett kolozsvári egyetemen. 1940-ben is november 11-én tartották a városban az újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét, amikor a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert rektor mondott beszédet.