A boldog békeidőben, amikor sürgető aktualitások hiányában elgondolkodhattunk hosszútávú nemzeti sorskérdéseinkről, határozott véleményem volt, hogy első helyre a demográfiai problémát kell tennünk. Azóta a sorskérdés-versenybe újabbak is beneveztek. Olyanok, amelyek talán nem hosszútávúak, de erőteljesek. Ilyen a szomszédunkban dúló háború és mindaz, ami ehhez kapcsolódik. Reméljük, előbb-utóbb minden tartozékával együtt kiesik a versenyből. Egy komoly kihívó még maradt, a szuverenitás kérdése. Az évszázadok során ezt a küzdelmet úgy megszoktuk, hogy jelenlétét már észre sem vesszük - írja Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, az mkdsz.hu-n megjelent cikkében.
A hazaárulást fizeti meg az Atlantikum azoknak a szélsőségeseknek, akik hajlandóak ártani honfitársainak - sőt talán élvezik is ezt. Hungarofób hazudozással szolgálják meg a bankszámlájukra nyugatról utalt pénzt.
Európának észnél kell lennie, mert a politikai nyomásgyakorló szervezetek hálózata az Európai Uniót is megszállta, aminek a költségeit az európai emberek fizetik - mondta Lánczi Tamás.
Mindent meg fog tenni a Szuverenitásvédelmi Hivatal avégből, hogy a magyar emberek pontos tájékoztatást kapjanak ezen hálózatok valós tevékenységéről. A következő hetekben felfedi a brüsszeli finanszírozású politikai nyomásgyakorló hálózatok mellett a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által pénzelt szervezeteket is.
Nem egy pártpolitikai, ideológia küzdelemről van szó, hanem arról, hogy ezek a szereplők Magyarország szuverenitásának korlátozását tűzték ki célul, és illegitim módon beavatkoznak Magyarország belügyeibe, hiszen egyedül a magyar választók joga eldönteni, hogy ki vezesse az országot.
A vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét – leplezi le a befolyászerzőket a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A tiltott külföldi kampánytámogatás mögött olyan hálózatszerű struktúra működik, amelynek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti
érdekei vannak. Ahol ezeket az érdekeket hatékonyan tudják érvényesíteni, azokat az országokat jó szövetségesnek tartják, ahol azonban az érdekeikkel ütköző vezetés van, ott politikai változást akarnak elérni.
Egy társadalomnak van "egyfajta tájolója", mely jól érzi, hogy "azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el".
Az Alkotmányvédelmi Hivatal mellett új intézmény, a Szuverenitásvédelmi Hivatal is próbálja elhárítani a magyar belügyekbe való külföldi beavatkozást, a politikusok guruló dollárokkal való lepénzelését, illetve az úgynevezett NGÓ-k felforgató tevékenységét.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"Vissza kell hódítanunk azokat az intézményeket, amelyek most maffiózók, puccsisták vagy csalók kezében vannak, és vissza kell adnunk azokat a népnek a védelmük, a fejlődésük és a szuverenitásuk érdekében" - jelentette ki Santiago Abascal.
Soltész Miklós a Mecsek dél-keleti lábánál fekvő kistelepülés nemrégiben kormányzati támogatással megújult - Szent Demeter nagyvértanúnak szentelt - szerb ortodox templomának átadóünnepségén vett részt.
Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
