Hit, nyelv és kultúra – a nemzet szellemi pillérei
A nemzeti azonossághoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben – sorolta Soltész Miklós.
2023. június 4. 13:31
A szentegyházi templom oltára – mindenamimagyar
Mind a külhoni magyaroknak, mind a Magyországon élő nemzetiségeknek a hit, a nyelv és kultúra erősítésére van szükségük ahhoz, hogy szülőföldjükön megőrizzék nemzeti identitásukat - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a székelyföldi Szentegyházán, ahol magyarországi nemzetiségi fiatalokkal együtt vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen.
Az esemény kapcsán Soltész Miklós az MTI-nek telefonon elmondta: először szerveztek Magyarország határain kívül alumni-találkozót a magyarországi nemzetiségi középiskolák egykori ösztöndíjasai számára, bemutatandó, hogyan éli meg a magyarság kisebbségi helyzetben a nemzeti összetartozás élményét. Olyan nemzetiségi - többek között horvát, szlovák, román, ruszin - fiatalokról van szó, akik valamelyik magyarországi nemzetiségi középiskolába jártak és a tanulmányaikban elért kiváló eredményükkel, illetve a közösségért végzett munkájukkal érdemelték ki az ösztöndíjat.
A magyar állam teljes mértékben támogatja magyarországi őshonos nemzetiségek tanulását, anyanyelvi környezetben való továbbtanulását - mondta az államtitkár. Hozzátette: a 11 éve indult ösztöndíj-program arra biztatja a fiatalokat, hogy továbbra is szolgálják nemzetiségüket, segíti őket abban, hogy később ők lehessenek nemzetiségük elöljárói, tanítói, kulturális vezetői.
Szerinte az erdélyi utazáson részt vevő mintegy 45 fiatal a gyimesi csángók között, illetve Székelyföld több településén megtapasztalhatta, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt 103 év után is "énekeiben, táncaiban, csodálatos nyelvükben megmaradtak a magyarok". Soltész Miklós kifejezte reményét: ez nekik is erőt fog adni Magyarországon, hogy - a magyarsághoz való fontos kötődésen kívül - megőrizzék ahhoz a nemzetiséghez való kötődésüket, amit szüleik, nagyszüleik rájuk hagyományoztak, nyelvben, kultúrában és sokszor a keresztény hitben is, legyen az a katolicizmus, az evangélikus, református egyházhoz, vagy akár az ortodoxiához való tartozás.
Hozzátette: a nemzeti identitáshoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben: óvodák, templomok, közösségi házak, mindaz, ami a megmaradásukat segíti.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a nemzetiségi fiataloknak is feladata az, hogy saját anyaországaik számára - legyen az Horvátország, Szlovákia, vagy Románia - jelezzék: magyarországi megmaradásukhoz anyaországuk támogatására is szükség van, mert "ezt náluk hitelesebben senki nem tudja elmondani".
A szentegyházi Szent András római katolikus templomban tartott vasárnapi szentmisét és a Gábor Áron művelődési házban rendezett nemzeti összetartozás-napi műsort is azzal az üzenettel iktatták a nemzetiségi fiatalok IV. alumni-talákozójának programjába, hogy "ha valahol a hit ott van, a kultúra és a nyelv erős, akkor a megmaradás nem kérdés" - zárta nyilatkozatát az államtitkár.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
A több mint hat éve regnáló Rossi hatalmas mérföldkőhöz érkezik a válogatott kispadján, ugyanis hétfőn a 70. találkozójával megelőzi az örökrangsorban a legendás Aranycsapat mesterét, Sebes Gusztávot, azaz immár egyedül áll majd a második helyen Baróti Lajos mögött.
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, az EP balliberális többsége támadást indított, és ellenségnek tekintette a magyar miniszterelnököt, mindezt azért, mert látják benne a "jövő emberét", aki alternatívát épít a brüsszeli elittel szemben, ebben pedig a magyar társadalom többsége mellette áll.
Andrea Tenenti, az UNIFIL szóvivője az AFP francia hírügynökségnek kijelentette: attól tart, hogy rövidesen „mindenki számára katasztrofális hatású regionális konfliktus következik be”.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton. 
