Hit, nyelv és kultúra – a nemzet szellemi pillérei
A nemzeti azonossághoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben – sorolta Soltész Miklós.
2023. június 4. 13:31
A szentegyházi templom oltára – mindenamimagyar
Mind a külhoni magyaroknak, mind a Magyországon élő nemzetiségeknek a hit, a nyelv és kultúra erősítésére van szükségük ahhoz, hogy szülőföldjükön megőrizzék nemzeti identitásukat - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a székelyföldi Szentegyházán, ahol magyarországi nemzetiségi fiatalokkal együtt vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen.
Az esemény kapcsán Soltész Miklós az MTI-nek telefonon elmondta: először szerveztek Magyarország határain kívül alumni-találkozót a magyarországi nemzetiségi középiskolák egykori ösztöndíjasai számára, bemutatandó, hogyan éli meg a magyarság kisebbségi helyzetben a nemzeti összetartozás élményét. Olyan nemzetiségi - többek között horvát, szlovák, román, ruszin - fiatalokról van szó, akik valamelyik magyarországi nemzetiségi középiskolába jártak és a tanulmányaikban elért kiváló eredményükkel, illetve a közösségért végzett munkájukkal érdemelték ki az ösztöndíjat.
A magyar állam teljes mértékben támogatja magyarországi őshonos nemzetiségek tanulását, anyanyelvi környezetben való továbbtanulását - mondta az államtitkár. Hozzátette: a 11 éve indult ösztöndíj-program arra biztatja a fiatalokat, hogy továbbra is szolgálják nemzetiségüket, segíti őket abban, hogy később ők lehessenek nemzetiségük elöljárói, tanítói, kulturális vezetői.
Szerinte az erdélyi utazáson részt vevő mintegy 45 fiatal a gyimesi csángók között, illetve Székelyföld több településén megtapasztalhatta, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt 103 év után is "énekeiben, táncaiban, csodálatos nyelvükben megmaradtak a magyarok". Soltész Miklós kifejezte reményét: ez nekik is erőt fog adni Magyarországon, hogy - a magyarsághoz való fontos kötődésen kívül - megőrizzék ahhoz a nemzetiséghez való kötődésüket, amit szüleik, nagyszüleik rájuk hagyományoztak, nyelvben, kultúrában és sokszor a keresztény hitben is, legyen az a katolicizmus, az evangélikus, református egyházhoz, vagy akár az ortodoxiához való tartozás.
Hozzátette: a nemzeti identitáshoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben: óvodák, templomok, közösségi házak, mindaz, ami a megmaradásukat segíti.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a nemzetiségi fiataloknak is feladata az, hogy saját anyaországaik számára - legyen az Horvátország, Szlovákia, vagy Románia - jelezzék: magyarországi megmaradásukhoz anyaországuk támogatására is szükség van, mert "ezt náluk hitelesebben senki nem tudja elmondani".
A szentegyházi Szent András római katolikus templomban tartott vasárnapi szentmisét és a Gábor Áron művelődési házban rendezett nemzeti összetartozás-napi műsort is azzal az üzenettel iktatták a nemzetiségi fiatalok IV. alumni-talákozójának programjába, hogy "ha valahol a hit ott van, a kultúra és a nyelv erős, akkor a megmaradás nem kérdés" - zárta nyilatkozatát az államtitkár.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
