Az állítás megjelent X-en (ex-Twitter) és különböző Telegram-csatornákon, majd számos sajtótermék átvette. Az egyik verziójához egy videót is csatoltak. Ez valamiféle fegyverraktárban, illetve akként használt helységben készült, viszont már az gyanússá tette, hogy nincs benne megszólaló. Később aztán előkerült egy felvétel, amin palesztin harcosok egy csoportja látható. Az elhangzó beszédben csak ugyan szó van fegyverekről, logisztikai támogatásról, amit meg is köszönnek végül – Iránnak.
Ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy a palesztinok – a többi között – Ukrajnának szánt fegyverekkel harcolnak most a Gázai-övezetben és annak környékén. Az izraeli miniszterelnök egy júniusi, a Jerusalem Postnak adott interjújában arról beszélt, „hogy bármilyen fegyverrendszer, amelyet Izrael Ukrajnának ad át, Irán kezébe kerülhet, és a zsidó állam ellen használható”.
„Ez egyébként nem egy elméleti lehetőség. Megtörtént a nyugati páncéltörő fegyverekkel, amelyeket jelenleg a határainkon találunk. Tehát nagyon óvatosnak kell lennünk” – hangsúlyozta. Nem sokkal később az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyik magas rangú parancsnoka a Newsweeknek megismételte az aggodalmakat. Mint mondta, a különféle fegyverek – például a Javelin vállról indítható páncéltörő rakéták – egy része nagy valószínűséggel Irán és a zsidó állam többi ellenségénél fog kikötni. Arról is beszélt, hogy az ukránok a saját készleteikből első sorban pénzszerzés céljából, míg az oroszok és az oroszbarát alakulatok a zsákmányból, a Moszkva és Teherán közötti egyre szorosabbá váló védelmi kapcsolatok jegyében juttatnak nyugati fegyvereket Iránba.
„Az egyik [baj ezzel] az, hogy képességeket kutathatnak, majd megtanulhatják, hogyan kell gyártani őket. Különösen Iránról beszélek” – mondta az izraeli parancsnok a Newsweeknek. „A másik probléma az, hogy nagyon aggódunk amiatt, hogy e képességek egy része a Hezbollah és a Hamász kezébe kerül”. A lap egy másik forrása, aki egy külföldi ország hírszerzésénél dolgozik, a Newsweeknek bemutatott egy konkrét augusztus 20-i eseményt, amelynek során egy orosz Il-76-os szállító repülőgép állítólag 100 millió dollárra becsült értékű rakományt, köztük nyugati fegyvereket tett le Teheránban.
A fegyverek között állítólag amerikai gyártmányú Javelinek és az Egyesült Királyságban gyártott újgenerációs könnyű páncéltörő fegyverek (NLAW) voltak. A forrás műholdas képekkel támasztotta alá az információt, és elmondta, hogy az elemzésük szerint ezeket a fegyvereket Iránnak adták át, hogy visszafejtse azokat, cserébe pedig drónokat kaptak. A Newsweek nem tudta függetlenül ellenőrizni a képeket.
Érdemes leszögezni: amerikai tisztviselők is elismerték, hogy van ok az aggodalomra, bár nagyrészt lekicsinyelték a kockázatot. Jeff Abramson, a washingtoni székhelyű Fegyverzetellenőrzési Szövetség vezető munkatársa és a Fegyverkereskedelmi Fórum igazgatója viszont a magazinnak arról beszélt: nem lehet megbecsülni a méretét, de tény, hogy az Ukrajnának nyújtott nagy mennyiségű támogatás egy része rossz kezekbe kerül. Megjegyezte, hogy ez különösen a Közel-Keletre lehet hatással, mondván, hogy „ezek a fegyverek minden bizonnyal alááshatják a térség stabilitására irányuló erőfeszítéseket”.
-
Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
A negyedszázados együttműködés Nagyvárad és Berettyóújfalu között indult, majd mindkét település bekapcsolta saját testvérvárosát - Nagyvárad Debrecent, Berettyóújfalu Margittát. A január végén záruló rendezvénysorozat csaknem 200 programot foglal magába. A partiumi és magyarországi kulturális intézmények, szervezetek egymásnál is bemutatkoznak. A debreceni Kodály Filharmonikusok például Nagyváradon adnak koncertet.
-
Az Egyesült Államok külföldi segélyezési rendszere olyan eszméket népszerűsít külföldön, amelyek ellentétesek a harmonikus nemzetközi kapcsolatokkal és a világbéke destabilizálását szolgálják. Ezért az USA segélyezési politikáját összhangba kell hozni az elnök külpolitikájával.
-
A magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, hogy az nincs napirenden és nem is lesz, mert sohasem lesz egyhangú támogatás mögötte. Ukrajna NATO-tagsága azonnali, közvetlen, teljes háborút jelent Oroszországgal szemben; Magyarország ezt nem akarja - tette hozzá.