Oscar-nevezett filmekkel csütörtökön kezdődik a 7. Szlovén Filmnapok
A Szelíd motorosok életérzését idézi Szlovénia 2024-es Oscar-nevezettje, a MOTOROSOK. Ez a road movie nyitja 2023. október 26-án 20 órakor a budapesti Toldi moziban az immár hetedik Szlovén Filmnapokat. A szlovén Vesna Filmfesztiválon öt díjat – köztük a közönségdíjat is – elnyert alkotás 1999-ben játszódik. A vetítés után a közönség találkozhat az egyik főszereplővel, a filmben nyújtott alakításáért díjazott Petja Labović-csal és a film többszörösen díjnyertes operatőrével, Janez Stucinnal. Október 27-én Szlovénia idei Oscar-nevezettje, A ZENEKAR lesz műsoron, október 28-án pedig az ÉBRESSZ FEL című filmet vetítik. A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége együttműködésében létrejött eseményre jegyek elővételben már kaphatóak.
2023. október 25. 21:57
2023. október 26-án 20 órakor a budapesti Toldi moziban Szlovénia 2024-es Oscar-nevezettje, az elsőfilmes Dominik Mencej a MOTOROSOK című alkotása nyitja a hetedik Szlovén Filmnapokat. A többszörösen díjnyertes road movie-t elkíséri Budapestre a film egyik főszereplője, Petja Labović. Az 1993-ban született tehetségnek ítélték 2018-ban a legjobb fiatal színész díját, a filmben nyújtott alakításáért pedig megkapta a szlovén Vesna Filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. A magyar közönség találkozhat továbbá a film operatőrével, Janez Stucinnal is. Az 1974-ben született művész a fényképezés mellett rendezőként, vágóként és producerként is bizonyított már. Operatőrként olyan fesztiválokon nyert díjat, mint a New York International Independent Film & Video Award, a Huston International Film Festival, de elismerték Jakartában, Barcelonában, Vancouverben, Los Angelesben és Amszterdamban is.
1999 tavaszán két barát egy eldugott faluból útnak indul egy mopeddel. Útjuk során a nemrég függetlenné vált Szlovénián és Horvátországon keresztül csatlakozik hozzájuk egy titokzatos, szökésben levő fiatal lány és egy idős motoros. A személyes értékek tesztelődnek, és a szabad akarat megkérdőjeleződik... „A film a reményről, a személyes meggyőződésről és a szabadság eszméjéről szól, de a középpontjában a változás áll - egy olyan lehetőség, amely mindannyiunkban megvan". – nyilatkozta a film rendezője. A Screen Daily szerzője, Neil Young szelíd, érett és csendesen virtuóz filmnek tartja és az elmúlt fél évtized legjobb játékfilmes debütálásának.
2023. október 27-én 20 órakor vetítik Szlovénia idei Oscar-nevezettjét, Matevľ Luzar A ZENEKAR című filmjét. A Cinedays-en és a Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál a legjobb rendező díját, a Szlovén Filmfesztiválon három díjat – köztük a legjobb filmét – elnyert alkotásban egy szlovén fúvószenekar egy osztrák kisvárosba utazik egy zenei fesztiválra. Párhuzamos egyéni történetek mentén a két nemzet habitusa közti különbség is plasztikusan kirajzolódik. A filmben keveredik a Tűz van, babám és Ulrich Seidl fanyar humora.
A 2023. október 26. és 28. között tartó Szlovén Filmnapokat a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
