Külföldi kampányfinanszírozás gyanúja: feljelentés
Budai szerint: "Mravik Zsolt ebből a pénzből 75 millió forintot egy városházi dolgozón keresztül eljuttatott Perjés Gábornak, annak a Perjés Gábornak", aki a Mindenki Budapestért Egyesület vezetője. A kormánypárti politikus szerint ebből a pénzből finanszírozták Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányát.
2024. május 15. 13:31
Budai Gyula – origo
Büntetőfeljelentést tett Budai Gyula, mert "már 2019-ben is külföldi pénzből finanszírozták Karácsony Gergely és az ellenzék kampányát". A Fidesz országgyűlési képviselője erről közösségi oldalára feltöltött videójában beszélt szerdán.
Budai Gyula elmondta, kedden büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a Magyar Nemzetben megjelent tényfeltáró cikk alapján, amely megállapítja - magyarázta a képviselő -, hogy egy rejtélyes külföldi cégtől tanácsadói szerződés keretében a Bakony Rental Kft. 112 millió forintot kapott.
A Bakony Rental Kft. egyszemélyes tulajdonosa az a Mravik Zsolt, aki Tordai Csaba élettársa, annak a Tordai Csabának, aki egyébként a mai napig Karácsony Gergely jogi tanácsadója - közölte.
Majd kifejtette: "Mravik Zsolt ebből a pénzből 75 millió forintot egy városházi dolgozón keresztül eljuttatott Perjés Gábornak, annak a Perjés Gábornak", aki a Mindenki Budapestért Egyesület vezetője. A kormánypárti politikus szerint ebből a pénzből finanszírozták Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányát.
Hozzátette: a tényfeltáró cikk alapján több bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, úgy mint költségvetési csalás, pénzmosás és egyéb bűncselekmények.
A tényfeltáró cikk alapján az is megállapítható Budai Gyula szerint, hogy már 2019-ben is külföldi pénzből finanszírozták Karácsony Gergely és az ellenzék kampányát - szögezte le a képviselő Facebook-oldalán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
