A retorika helyett az újszerű „letolika” eszközkészletének felmutatása nagy sikert aratott a rosszabra számító pedagógusok körében.
2024. szeptember 25. 15:19
wmn
Furcsa események történnek pestmagasságban: Egy üdének és hamvasnak tetsző fiatal lány olyanokat mond nagy nyilvánosság előtt, amit megirigyelhetnek a legtrágárabb szódáskocsisok is. Tudni kell, hogy válogatott gorombaságok akkor hagyják el egy kocsis száját, amikor gyengén húznak a lovai. Érthető. A ló is szóból ért, rosszabb esetben ostorozásból.
A leánykának se lova, se kocsija, így érhetőnek tűnhet, hogy mérgét nem a méregzsákba, hanem a hangosbeszélőbe üríti. A mutatvány azonban olyan válogatott káromokban nyilvánul meg, amely célzottan emberi hallgatóságra zúdulnak. Lovak csak elvétve hallgatják. Zsizsikes lenne tőle a zabellátmány. Ilyenformán a cikornyás szitkok csak a fővárosi közönség ernyedt köreiben okoznak némi nyerítést, patkókopogást.
Felvetődik a kérdés, hogy mivégre bőszült fel a durcásan ostorozó hajadon? Rossz jegyet kaphatott magyarból? Eldugták a barbibabáját? Recseg a fülhallgatója? Nem tudni.
Minden esetre fergeteges sikere volt a papírból olvasott mindkét mondatának. Csak a papír pirult bele, meg a mondatrészek! Nem csoda: volt némi alany és néhány állítmány, amely a szóbeli kifejezésmód szokásaitól alapjaiban eltávolodott. A retorika helyett az újszerű „letolika” eszközkészletének felmutatása nagy sikert aratott a rosszabra számító pedagógusok körében. Nem hiába döngettek kaput, falat, megérett az újtrágár szó a Kárpátok alatt.
Legyőzték magukat pedagőg és magőg fiai!
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
