Antal Árpád szerint a 20 ezer fő alatti városok megszűnése körülbelül kétmillió embert, köztük több mint 155 ezer magyart érint, s azt is jelentené, hogy fontos közintézmények zárnának be, mint például a kórház vagy a bíróság.
2024. november 23. 15:24
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (b2) és Antal Árpád András polgármester a Józan ésszel! című kampányrendezvényen Sepsiszentgyörgyön 2024. november 14-én. Romániában november 24-én elnökválasztást, december 1-jén parlamenti választást tartanak. MTI/Kátai Edit
Erdélyben minden választás fontos, sőt sorsdöntő, és nem lehet megengedni, hogy a magyarokról mások döntsenek - jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere szombaton az M1 aktuális csatorna műsorában.
Antal Árpád azt mondta, a szavazáson nem szabad spekulálni, hiszen a román politikusok nem tudják megoldani a magyarok problémáit, azokat csak a magyarok képesek kezelni. "Mi csak magunkra, Kelemen Hunorra és az RMDSZ-re számíthatunk" - fogalmazott.
A román ellenzék közigazgatási reformtervezetéről azt mondta, az a feje tetejére állítaná a magyar közösségek életét Erdélyben.
A javasolt átszervezés nyolc gigamegyét hozna létre, román megyékkel olvasztva össze a székely megyéket, a 20 ezresnél kisebb városokat lefokozná, a 3000 lakosúnál kisebb községeket pedig megszüntetné.
Antal Árpád szerint a 20 ezer fő alatti városok megszűnése körülbelül kétmillió embert, köztük több mint 155 ezer magyart érint, s azt is jelentené, hogy fontos közintézmények zárnának be, mint például a kórház vagy a bíróság.
A polgármester veszélyesnek nevezte a megyék felszámolásá
t és átalakítását "megamegyékké", mert ez azzal járna, hogy Székelyföld, s az ott jelenleg meglévő három megye lakossága olyan közigazgatási területbe kerülne, ahol az eddigi 85 százalék helyett csak kevesebb mint 35 százalék lenne a magyarok aránya.
Ez szerinte egy olyan vörösvonal, amelynek átlépését senkinek sem engedhetik meg.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.