A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
2024. november 28. 18:03
Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja – kdnp
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát, a Parlament Felsőházi termében, amelynek levezető elnöke Strommer Pál, a Piarista Diákszövetség elnöke volt. „A mesterséges intelligencia (MI) kétélű fegyver” című rendezvény középpontjában a legújabb technológia etikai, egészségügyi és szabályozási kérdései álltak. A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Hollik István országgyűlési képviselő (KDNP) szintén az új technológia etikai és szabályozásai dilemmáit emelte ki, „megkérdezve” magát a mesterséges intelligenciát is. A kereszténydemokrata politikus szerint nemzeti érdekünk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget kiaknázzuk, de arra is oda kell figyelni, hogy a társadalmi veszélyeit ki tudjuk védeni. Ebben a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményező szerepet vállal – hangsúlyozta.
A konferencia szakmai előadói közül Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja általánosságban ismertette a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás működését, külön kitérve az erkölcsi és filozófiai megfontolásokra.
Dr. Dringó-Horváth Ida egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője az MI oktatási összefüggéseiről beszélt, különös tekintettel a felsőoktatásra.
Dr. Tóth András habilitált egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem újonnan felállított Digitális és Technológia Tanszékének vezetője a közösségi média térhódításáról, és abban a mesterséges intelligencia szerepéről tartott előadást.
Dr. Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatója, egyetemi docens arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja szolgálni és rombolni az egészségünket.
Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Központ főigazgatója a mesterséges intelligencia és a nyelv kapcsolatáról tartott érdekfeszítő előadást.
Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi- és Versenyjogi Tanszékének tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának dilemmáit ismertette, európai uniós kitekintéssel.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.