A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
2024. november 28. 18:03
Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja – kdnp
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát, a Parlament Felsőházi termében, amelynek levezető elnöke Strommer Pál, a Piarista Diákszövetség elnöke volt. „A mesterséges intelligencia (MI) kétélű fegyver” című rendezvény középpontjában a legújabb technológia etikai, egészségügyi és szabályozási kérdései álltak. A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Hollik István országgyűlési képviselő (KDNP) szintén az új technológia etikai és szabályozásai dilemmáit emelte ki, „megkérdezve” magát a mesterséges intelligenciát is. A kereszténydemokrata politikus szerint nemzeti érdekünk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget kiaknázzuk, de arra is oda kell figyelni, hogy a társadalmi veszélyeit ki tudjuk védeni. Ebben a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményező szerepet vállal – hangsúlyozta.
A konferencia szakmai előadói közül Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja általánosságban ismertette a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás működését, külön kitérve az erkölcsi és filozófiai megfontolásokra.
Dr. Dringó-Horváth Ida egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője az MI oktatási összefüggéseiről beszélt, különös tekintettel a felsőoktatásra.
Dr. Tóth András habilitált egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem újonnan felállított Digitális és Technológia Tanszékének vezetője a közösségi média térhódításáról, és abban a mesterséges intelligencia szerepéről tartott előadást.
Dr. Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatója, egyetemi docens arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja szolgálni és rombolni az egészségünket.
Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Központ főigazgatója a mesterséges intelligencia és a nyelv kapcsolatáról tartott érdekfeszítő előadást.
Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi- és Versenyjogi Tanszékének tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának dilemmáit ismertette, európai uniós kitekintéssel.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Ezúttal a kezdőcsapatban kapott helyet Saldanha és Maiga is, Zachariassen és Rommens viszont kikerült a Dinamo Kijev elleni Európa-liga-mérkőzéshez képest, mindketten a kispadon foglalnak helyet.
A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
