Orbán Viktor sorsáról szavaz a Parlament
Már a hét elején kiderülhet, legfeljebb meddig maradhat hivatalban Magyar Péter, az Országgyűlés ugyanis szavaz az alaptörvény 16. módosításáról, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét, rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét, illetve megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is.
Az ülésen a parlament dönt a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is, valamint szavaz Toroczkai László, a Mi Hazánk-frakció vezetője mentelmi jogának felfüggesztéséről. A voksolásokat követően azonnali kérdésekkel, kérdésekkel és napirend utáni felszólalásokkal zárul az ülésnap. Kedden, amely már rendkívüli ülésnapnak minősül, a képviselők megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójáról, majd több törvényjavaslat általános vitáját folytatják le.
Napirendre kerülnek az uniós forrásokkal összefüggő jogszabály-módosítások, a pedagógusok teljesítményértékelését érintő változtatások, valamint egyes pénzügyi tárgyú, jogharmonizációs célú indítványok is. Az Országgyűlés emellett tárgyal a házszabály ideiglenes módosításáról, amely 2027. január 1-jéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások félévenként alkalmazható számának felső határát. A javaslat szerint az átmeneti időszak lejártával visszaállna a jelenlegi szabályozás.
Lex Orbán: a választhatóság jogának alkotmányos kivégzése
A Tisza-kormány által benyújtott, lex Orbán néven elhíresült javaslat nem egyszerű törvényalkotás – értékelt korábban a Magyar Nemzetben ifjabb Lomnici Zoltán, aki megjegyezte, hogy ez egy nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza. Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet. A szakértő felidézte, már a rendszerváltás utáni döntésekben is világosan megfogalmazódott, hogy a hatalom nem írhatja át utólag a játékszabályokat kizárólag politikai ellenfelei hátrányára. Ez nem jogalkotás, hanem kivételezés, amely aláássa a törvény előtti egyenlőség alapelvét – mutatott rá.
Álláspontja szerint a lex Orbán legsúlyosabb alkotmányellenessége abban áll, hogy lényegében korlátozza a választhatóság jogát, amely az alaptörvényben biztosított alapvető politikai jog. Az Alkotmánybíróság következetesen hangsúlyozza, hogy az alapjogok lényeges tartalma törvényi korlátozással sem érinthető – mondta. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a lapnak úgy fogalmazott : a Tisza és Magyar Péter attól tarthat, hogy Orbán Viktor a nemzetközi példákhoz hasonlóan ismét visszatérhet a politika élvonalába. – Európában nincs, világszerte is nagyon ritka a miniszterelnöki cikluskorlát – közölte, majd egyúttal rámutatott: a lex Orbán esetében fontos kérdés, hogy kire akarunk hasonlítani, Thaiföldre, Belize-re, vagy a nyugat-európai országokra, ahol a miniszterelnökre vonatkozóan nincs ilyen korlátozás.
