Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az MNB által kibocsátott bankjegyek jelzik az önálló monetáris politikát, valamint a jegybank és a gazdaság szereplői közötti szerződést.
2025. március 12. 15:52
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelképesen elhelyezi kézjegyét a forintbankjegyen az MNB budapesti székházában 2025. március 12-én. A mindenkori jegybankelnöknek a hivatalbalépése utáni egyik első feladata, hogy az aláírása megjelenjen a továbbiakban kinyomtatott bankjegyeken. MTI/Máthé Zoltán
A magyar bankjegyekben a fejlődés a hagyománnyal és a stabilitással ötvöződik, miközben megfelelnek a mai készpénzforgalom technológiai követelményeinek is - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke szerdán Budapesten, az első forint bankjegy ünnepélyes aláírása alkalmából.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az MNB által kibocsátott bankjegyek jelzik az önálló monetáris politikát, valamint a jegybank és a gazdaság szereplői közötti szerződést.
Varga Mihály hozzátette, hogy a pénzkibocsátás joga évezredek óta összekapcsolódik a szuverén államisággal, ezért láthatók a magyar történelem legkiemelkedőbb országépítői a forintbankjegyeken.
Az alapanyagukat előállító Diósgyőri Papírgyár Zrt. Európa legrégibb folyamatosan működő papírgyára, a Pénzjegynyomda Zrt. pedig már 100 éve működik. Az itt készült pénzek a legmodernebb alapanyagokat és biztonsági elemeket ötvözik a legkorszerűbb nyomtatási technológiával, a hamisítás elleni védelem terén pedig világszinten is az élvonalba tartoznak - hangsúlyozta.
Az MNB elnöke közölte, hogy munkája során a stabilitást, a függetlenséget és az átláthatóságot fogja alapelvként követni. Hozzátette: a jegybank fegyelmezetten és következetesen folytatja az inflációellenes monetáris politikát, hogy támogassa a magyar gazdaság fenntartható növekedését és erősítse a pénzügyi rendszer stabilitását.
Varga Mihály azt ígérte, hogy a vezetése alatt az intézmény fokozott figyelemmel kísér minden folyamatot és kockázatot, és határozott választ ad, ha azok veszélyeztetnék a jegybanki célokat.
Hangsúlyozta, hogy az MNB függetlenségét törvény garantálja, de ez nem jelent elzárkózást, ezért a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően, a felelősségi viszonyokat tiszteletben tartva együttműködnek a kormánnyal és a pénzügyi szervezetekkel.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy az új vezetés a jogszabályi keretekben meghatározott klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az elsődleges feladatának, más tevékenységeit mérsékelni fogja, a gazdálkodási fegyelmet és a működés átláthatóságát kiemelten fontosnak tekinti.
Hozzátette, hogy az MNB "nem elefántcsonttorony", az itt folyó elméleti munka a jegybanki programok megvalósításának eszköze, amely szorosan összefügg a döntéshozatallal annak érdekében, hogy erősödjön a magyar pénzügyi rendszert övező bizalom.
Kiemelt célnak nevezte emellett a kiszámítható beruházási környezet megteremtését is, és úgy látja, hogy a magyar gazdasági célokat elősegítő árstabilitás elérhető és hosszú távon fenntartható.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
