Mandátumbecslés: stabil többséget szerezne a Fidesz a Mandiner szerint
Eltelt egy év a 2024-es kettős választás óta, és a rendelkezésre álló időközi választási eredmények alapján kijelenthető: a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is stabil, sőt bizonyos esetekben még erősödött is – írja a Mandiner. A lap az azóta lezajlott több időközi országgyűlési és önkormányzati választásból próbál következtetni arra, hogyan alakulna a politikai térkép, ha most tartanának parlamenti választásokat.
2025. július 16. 11:11
2025-ben két időközi országgyűlési választást tartottak: januárban a Tolna megyei 2-es, márciusban az újpest–angyalföldi körzetben. Előbbiben a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina, jelentős fölénnyel nyert, miközben az EP-választáson itt még 55 százalék alatt teljesített a kormánypárt – januárra viszont közel 20 százalékponttal jobban szerepelt. A másik körzetben, ahol a választási csalásért jogerősen elítélt DK-s Varju László győzött, a Fidesz szintén javított: az EP-listás 31 százalékhoz képest 34 százalékot ért el. E két választás alapján megállapítható, hogy a Fidesz támogatottsága az EP-választáshoz képest átlagosan 15 százalékkal nőtt ezekben a körzetekben. Az időközi önkormányzati választásokon a Fidesz szereplése visszafogottabb volt. A kormánypártok összesített támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Ez a visszaesés azonban elsősorban olyan körzetekben történt, ahol már 2024-ben sem szerepelt erősen a Fidesz, és ezek a választások kisebb téttel is bírtak.
Országos trend: maradt a Fidesz-fölény
Összegezve a parlamenti és önkormányzati időközi eredményeket, akkor a Fidesz támogatottsága a tavalyi EP-választáshoz képest országosan 7,5 százalékkal emelkedett. Így a párt jelenlegi támogatottságát 47–49 százalék közé lehet becsülni. A Mandiner saját számításai szerint, ha most tartanák a parlamenti választásokat: A Fidesz 109 mandátumot, a Tisza Párt 89-et, a német nemzetiség pedig 1 mandátumot szerezne az Országgyűlésben.
Az egyéni körzetekben a Fidesz 63, a Tisza 43 mandátumot szerezne, a listás helyek pedig fej-fej mellett alakulnának: mindkét párt 46-ot kapna. A különbség abból adódik, hogy a Tisza néhány körzetben elsöprő győzelmet aratna, ami több győzteskompenzációs mandátumot jelentene számára. Hiába tehát a 2024-es választások óta eltelt politikailag turbulens időszak, az időközi választások alapján a Fidesz–KDNP továbbra is a legnagyobb és legerősebb politikai erő Magyarországon. Bár a Tisza Párt komoly tényezővé vált, áttörést – legalábbis választókerületi szinten – egyelőre nem tudott elérni a Mandiner szerint.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Brüsszelnek is fel kell ismernie, hogy Ukrajna ma nem lehetőség, hanem elsősorban biztonsági kockázat Európa számára - közölte Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő a Facebook oldalán.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
