Semjén Zsolt a Nemzeti Összetartozás Napján: Trianont nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.
2025. június 4. 14:38
A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz: egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.
Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Emlékeztetett,
a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került. Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz - fűzte hozzá. Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést
- szögezte le.
A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia - és azon belül a Magyar Királyság - sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal - jelentette ki.
A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.
Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt - fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy "ív vezetett": Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a "hazaáruló és alkalmatlan kormányát", amely "szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget".
Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz - közölte. "A háború elvesztésének" vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák - jegyezte meg.
Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy "a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani".
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta, az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét "a határon túlra szakadt véreinknek"; de a "forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális".
Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.
Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra
- mondta Semjén Zsolt.
Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.
Hozzátette, a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.
Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről - amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított - mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi. "Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban" - mondta.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
