Szociális munkásnak álcázva vadásznak fiatalokra az iszlamisták a közösségi médiában
A radikális iszlamista szervezetek egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak fiatalokat beszervezni – legújabb eszközük a közösségi média és az okostelefon. Andreas Zick német extrémizmus kutató szerint a terrorhálózatok tudatosan keresik azokat a fiatalokat, akik magányosak, lelki terhekkel küzdenek, és így könnyebben manipulálhatók.
2025. szeptember 10. 14:35

Az iszlamisták új taktikája: Segítőnek adják ki magukat – valójában radikalizálnak 

Az iszlamista toborzók a közösségi médiában sokszor úgy viselkednek, mintha szociális munkások lennének: barátságos, segítőkész hangnemben közelednek a fiatalokhoz. A radikalizáció folyamata alattomosan, szinte észrevétlenül kezdődik, ám idővel egyre erőteljesebb ideológiai befolyássá válhat.
 
Zick szerint a radikalizáció kulcsa az igazságtalanság érzésének erősítése. A terrorcsoportok ennek érdekében áldozati szerepeket bemutató tartalmakat és hamis információkat árasztanak a közösségi oldalakra - számolt be róla a Pro keresztény média magazin.

A solingeni példa: a virtuális radikalizációból valóságos vérengzés

Különösen megrázó példája ennek a solingeni támadás, amelyben három ember életét vesztette, több pedig megsebesült. A vádlott, a szíriai származású Issa al H., aki 2022 végén menekültként érkezett Németországba, az interneten keresztül radikalizálódott, majd 2024. augusztus 23-án, Solingen alapításának 650. évfordulója alkalmából szervezett Sokszínűség fesztiválján követte el a merényletet. A vádirat szerint a tettes hátulról szúrta meg áldozatait, a nyakukra, illetve felsőtestükre célzott késével. Az ügyészség szerint célja az volt, hogy az Iszlám Állam nevében minél több embert öljön meg a város fesztiválján.
 
Ma, szeptember 10-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a terrorizmus indíttatású halálos késelés elkövetőjét.

Több megelőzésre lenne szükség

Andreas Zick hangsúlyozza: a radikalizáció ma sokkal összetettebb, mint korábban, ezért új stratégiákra van szükség. Bár léteznek prevenciós hálózatok, ezek nem fedik le egész Németországot. Sürgető feladat, hogy azok, akik a deradikalizációért dolgoznak, megfelelő platformhoz jussanak, és hatékony kommunikációs csatornákat építhessenek ki – hasonlóan ahhoz, ahogy az iskolai ámokfutások megelőzésére már vannak működő mechanizmusok.

Egy modern fenyegetés

A digitális tér új lehetőséget ad a terrorhálózatoknak, hogy „láthatatlanul” közel férkőzzenek a fiatalokhoz. Ha nincs időben felismerhető ellensúly, akkor
a közösségi média a radikalizáció egyik legveszélyesebb eszközévé válhat.
Gerzsenyi Krisztián
MTI Hírfelhasználó