Sulyok Tamás: Fenyegetésen nem alapulhat jogállam

„A fenyegetések ellenére, sőt annál inkább meggyőződésem, hogy nincs helye a lemondásomnak” – nyilatkozta Sulyok Tamás egy német lapnak. A köztársasági elnök azt mondta, hogy szerinte a kormány nem fogadta el az általa felajánlott együttműködést.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Cicero német politikatudományi lapnak fejtette ki, hogy Magyar Péter felszólítása ellenére miért nem mondott le az államfői tisztségéről. Az Index által szemlézett és a Sulyok Tamás Facebook-oldalán is elérhető interjúban a köztársasági elnök hangsúlyozta: ő

az Alaptörvény betartására és betartatására esküdött fel, ugyanúgy, mint a miniszterelnök és az Országgyűlés képviselői is.

A magyar Alaptörvényben pedig feketén-fehéren meg van határozva a magyar köztársasági elnök jogköre, mely szerint az államfőnek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak – nyilatkozta az Index beszámolója szerint a német lapnak Sulyok Tamás.

Az államfő az interjúban kifejtette, hogy Magyarországon a köztársasági elnök intézménye a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme és arra is felhívta a figyelmet, hogy mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy

kormányzati ciklusokon átívelő legyen, hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket,

így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül maradjon az ország irányítása.

Ugyanakkor – folytatta Sulyok Tamás – a köztársasági elnöknek minden alkotmányos szervvel együtt kell működnie, ugyanis ez az együttműködés biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Az államfő kitért arra is, hogy a köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen

alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazással bíró kormány működésének támogatása

– amíg az az alkotmányos keretek között marad.

Sulyok Tamás szerint hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét.

A köztársasági elnök kizárólag a hatalom önkényes, illetve alkotmányos korlátok nélküli gyakorlásának akadályozására jelenthet kontrollt a kormány irányábav – nyilatkozta az államfő.

Az interjúban a köztársasági elnök azt is mondta, hogy ő a választásokat követően három nappal

jelezte együttműködési szándékát Magyar Péternek, aki akkor is elmondta a lemondása mellett szóló érveit,

az államfő pedig a kölcsönös méltányosság jegyében elmondta, hogy bár nem ért ezekkel egyet, de megfontolja.

„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el. Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az Alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében

nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben

követelte lemondásomat”c– mondta Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök az alkotmányos rend stabilitása szempontjából ennél is problematikusabbnak tartja, hogy – mint Sulyok Tamás az interjúban fogalmazott – a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tenne eleget a tisztségéből való távozásra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt az alkotmány módosításával fogják elmozdítani.

Sulyok Tamás szerint

ezek a nyílt fenyegetések nem csak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik.

Az államfő kiemelte: fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam és ezen fenyegetések ellenére, sőt annál inkább meggyőződése, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásának.

„Az Alaptörvényre tett

esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt”

– nyilatkozta Sulyok Tamás.

Mint ismert, Magyar Péter a kormányváltás után május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak a lemondásra. A határidő másnapján hétfőn a miniszterelnök, valamint Görög Márta igazságügyi miniszter tárgyalt a köztársasági elnökkel. Magyar Péter bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással váltanák le Sulyok Tamást.

Főképen: A Sándor-palota, a jogállamiság erődje. Fotó: Sándor-palota