1944 óta most először tartottak ilyen rendezvényt az Országházban. Horthy Miklós emléke előtt is tisztelegtek.
facebook
A Vitézi Rendről szóló konferenciát – amelyet Horthy Miklós születésének 155. évfordulója alkalmából rendeztek – Dúró Dóra, a parlament alelnöke nyitotta meg vasárnap, de vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány fontosnak tartotta hangsúlyozni, a rend politikailag független.
„Nyolc évtized után a nemzet templomában ülésezni hatalmas élmény és lehetőség számunkra, és ha most nem élünk vele, ki tudja, mikor lesz rá újra alkalom” – idézte a főkapitányt a Blikk.
A Felsőházi ülésteremben rendezett konferencián előadást tartott többek között Horváth Attila alkotmánybíró, Popély Gyula, az MTA doktora és vitéz Raffay Ernő, korábbi honvédelmi államtitkár.
Raffay úgy fogalmazott, „amikor a belső és a külső ellenség a nyakunkon ült, a kormányzónak nélkülözhetetlen szüksége volt az általa alapított Vitézi Rendre. Ki kell mondani, a trianoni békediktátum szörnyű csapás volt, de még szörnyűbb lett volna, amit a minket körülvevő országok akartak. A szerbek a Balaton déli partjáig, a románok a Tiszáig tolták volna ki a határaikat. Ha eredeti tervük valóra válik, alig maradt volna valami Magyarországból” – mondta az egykori államtitkár.
A főkapitány arról is szólt, ez a Vitézi Rend az, ami jogfolytonos és törvényes, és az alapító, vitéz nagybányai Horthy Miklós végakaratának megfelelően nemcsak beszél a nemzetről, hanem tesz is érte”.
A háború kitörése után ők vittek 40 tonna adományt a kárpátaljai magyaroknak – hangzott el.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
