1944 óta most először tartottak ilyen rendezvényt az Országházban. Horthy Miklós emléke előtt is tisztelegtek.
facebook
A Vitézi Rendről szóló konferenciát – amelyet Horthy Miklós születésének 155. évfordulója alkalmából rendeztek – Dúró Dóra, a parlament alelnöke nyitotta meg vasárnap, de vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány fontosnak tartotta hangsúlyozni, a rend politikailag független.
„Nyolc évtized után a nemzet templomában ülésezni hatalmas élmény és lehetőség számunkra, és ha most nem élünk vele, ki tudja, mikor lesz rá újra alkalom” – idézte a főkapitányt a Blikk.
A Felsőházi ülésteremben rendezett konferencián előadást tartott többek között Horváth Attila alkotmánybíró, Popély Gyula, az MTA doktora és vitéz Raffay Ernő, korábbi honvédelmi államtitkár.
Raffay úgy fogalmazott, „amikor a belső és a külső ellenség a nyakunkon ült, a kormányzónak nélkülözhetetlen szüksége volt az általa alapított Vitézi Rendre. Ki kell mondani, a trianoni békediktátum szörnyű csapás volt, de még szörnyűbb lett volna, amit a minket körülvevő országok akartak. A szerbek a Balaton déli partjáig, a románok a Tiszáig tolták volna ki a határaikat. Ha eredeti tervük valóra válik, alig maradt volna valami Magyarországból” – mondta az egykori államtitkár.
A főkapitány arról is szólt, ez a Vitézi Rend az, ami jogfolytonos és törvényes, és az alapító, vitéz nagybányai Horthy Miklós végakaratának megfelelően nemcsak beszél a nemzetről, hanem tesz is érte”.
A háború kitörése után ők vittek 40 tonna adományt a kárpátaljai magyaroknak – hangzott el.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
Amíg a magyar kisebbség totális - nyelvi, oktatási, állampolgársági - jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
