Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács pénteken szankciókat rendelt el a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin szervezetek fegyveres szárnyai ellen az Izrael elleni október 7-i terrortámadások során "széles körben elkövetett" szexuális erőszak miatt.
EU – wikipedia
A Brüsszelben kiadott tanácsi sajtóközlemény szerint az uniós szankciós listára már felvett két szélsőséges palesztin csoport fegyveresei "szisztematikus szexuális és nemi alapú erőszakot követtek el áldozataikon, az ilyen típusú erőszakot háborús fegyverként használva".
A szankciórendszerben bejegyzettekre vagyonbefagyasztás vonatkozik, és tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat biztosítani. A felsorolt természetes személyekre ezenfelül az EU-ba való beutazási tilalom is vonatkozik.
Hamasz – wikipedia
A Hamász október 7-i, Izrael elleni példátlan terrortámadása izraeli adatok szerint 1170 ember, többségében civilek halálát okozta, és a gázai fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. Az EU szerint a Hamász harcosai által elkövetett visszaélések között "kiskorúak megerőszakolása és ezt követő meggyilkolása, holttestek, valamint a nemi szervek megcsonkítása" is szerepel. Izrael megtorló offenzívája a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 33 ezer ember halálát okozta a térségben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
