Több mint egy tonna kokaint foglaltak le egy hűtőkamionban
2024. április 15. 15:24
Óriási mennyiségű, több mint egy tonna kokaint foglaltak le a hatóságok egy hűtőkamionban Szenegál délkeleti részén – jelentette be a szenegáli vámhatóság hétfőn. Az 1137 kilogrammnyi kábítószert vasárnap foglalták le Kidirában. A kamion egy szomszédos országból érkezett Szenegálba, és a kokain piaci értéke nagyjából 137 millió euró körül van. A vámhatóság közlése szerint ilyen jelentős mennyiségű kokainszállítmányt korábban még nem fogtak el az ország belsejében.
A hivatalos tájékoztatás további részletekre nem tért ki. Szenegál határos Guineával, Gambiával, Bissau-Guineával, Mauritániával és Malival. Valamennyi ország abban a tranzitzónában helyezkedik el, amelyet a drogcsempészek a Dél-Amerikában előállított és Európába szánt kábítószerek szállítására használnak. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint néhány éve már Nyugat-Afrikában is jelentős mennyiségű kábítószer fogy.
A legutóbbi nagyobb szárazföldi drogfogás Szenegálban 2022-ben volt, akkor egy Maliból érkező hűtőkamionban bukkantak 300 kilogramm kokainra. Tavaly novemberben pedig csaknem három tonna kokaint foglaltak le egy hajón a Szenegálhoz közeli nemzetközi vizeken.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
