Francia választások - Százezrek az agymosás hatása alatt
2024. június 16. 10:20
A rendőrség szerint 250 ezren, a szervezők szerint 640 ezren tüntettek szombaton Franciaországban, mintegy kétszáz városban a Nemzeti Tömörülés ellen meghirdetett megmozdulásokon.
Emmanuel Macron államfő a pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után kétfordulós előrehozott választásokat írt ki június 30-ra és július 7-re, amelyeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN).
Az öt legjelentősebb szakszervezet és számos civil szervezet "a lehető legszélesebb körű megmozdulásokra" szólított fel "a szélsőjobboldal ellen", attól tartva, hogy az előrehozott választásokat követően a 28 éves Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje alakíthat kormányt.
A legnagyobb megmozdulás Párizsban volt, ahol a rendőrség szerint 75 ezren vonultak az utcára.
A felhíváshoz csatlakoztak a baloldali pártok is, amelyek Új Népfront néven közös jelölteket állítanak az előrehozott választásokon.
Francois Hollande volt szocialista államfő szombaton meglepetést okozott azzal, hogy bejelentette, egykori választókörzetében a közép-franciaországi Tulle városában elindul a képviselői helyért.
"A helyzet még soha nem volt ilyen súlyos" - indokolta döntését az exelnök.
Gabriel Attal miniszterelnök szombat este számos intézkedést ígért a megélhetési problémák javítására, egyebek mellett az energiaszámlák 15 százalékos csökkentését jövő téltől.
Az Opinionway kutatóintézet szombaton közzétett felmérése szerint ha vasárnap tartanák a választások első fordulóját, az RN 33 százalékos támogatottságra számíthatna, a baloldali szövetség 25, míg az elnöki tábor 20 százalékot érne el.
A jelöltállítás vasárnap este 6 órakor ér véget. A nemzetgyűlés tagjait kizárólag egyéni körzetekben választják, listás szavazás nincs. Az első fordulót június 30-án tartják, s azok a jelöltek jutnak tovább az egy hét múlva esedékes második fordulóba, akik legalább 12,5 százalékot elértek, így akár három jelölt is megküzdhet egy-egy helyért július 7-én.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.