Kötelező arabórákat vezetnek be egy belga gimnáziumban. Az iskola igazgatója szerint ez intellektuális kihívás elé állítja a diákokat, és megmutatja, hogy intézményük mindenki felé nyitott. A terv ellenzői szerint azonban politikai döntés született.
A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak arabul kell tanulniuk. Frank Baeyens, a Heilige-Drievuldigheidscollege igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban a lépés a tömeges migráció és esetleg az iskolák iszlamizálódásának eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi PISA-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági, tudományos és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert »társadalmilag hasznos«?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette, a biztos holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az.
Állítsuk meg az öngyűlöletet az oktatási rendszerünkben!
A Het Nieuwsblad című belga lap arról számolt be, hogy a középiskolában hat nyelvet fognak tanítani a diákoknak: hollandot, franciát, angolt, spanyolt, németet és most már arabot is. A döntéssel kapcsolatban Baeyens azt mondta, hogy meg akarták mutatni a diákoknak, hogy egy nyelv teljesen másképp is felépíthető, sajátos írásrendszerrel és írásjegyekkel. „Nem az a cél, hogy folyékonyan beszéljenek arabul. Inkább a nyelv filozófiai és kulturális felfedezéséről van szó – ez egy gyakorlat a látókörük tágítására” – fogalmazott, és kiemelte:
„Más nyelveket is fontolóra vettünk, de azt választottuk, amelyikről úgy éreztük, hogy a leginkább releváns a társadalom szempontjából.” Az igazgató szerint ez megmutatta, hogy iskolája „mindenki számára nyitott”.
A Het Nieuwsblad lapnak pedig azt is megjegyezte, hogy „van az iskolánkban egy olyan diákcsoport, amelynek az arab az anyanyelve. Ha sikerülne egy arab gyökerekkel rendelkező tanárt bevonni, aki példaképként szolgálhatna ezeknek a diákoknak, az óriási előny lenne: egy oktató, aki felsőfokú tanulmányokat folytatott, elért egy bizonyos társadalmi pozíciót, és elégedett az elért eredményeivel.” Mint mondta, Ma túl kevés a migrációs hátterű tanár.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.