A hazájában 84 éve kirekesztett magyar festő tárlattal tér vissza Érsekújvárra
2025. január 11. 10:45
Életmű-kiállítással, tárlatvezetéssel és kétnyelvű katalógussal emlékeznek a 115 éve született és 30 éve elhunyt Kazai Sajó Péter festőre szülővárosában, Érsekújváron.
Kanyarban – fb
Rajtmár István, a festő hagyatékának kezelője az MTI-nek elmondta: az Ernest Zmeták Művészeti Galériában rendezett kiállítás egy retrospektív válogatás, amely betekintést nyújt Kazai Sajó Péter munkásságába, hiszen műveit 1941 óta először mutatják be a Felvidéken.
Felidézte: a festő hagyatéka 11 éve került hozzá. Az életmű szakmai feldolgozását Varga Ágota művészettörténész végezte el Kecskeméten, majd az első nagyobb tárlatot ötven alkotással 2021-ben Egerben szervezte meg, az érsekújvári művészeti galéria négy kiállítótermében viszont már 65 alkotást állítottak ki - tette hozzá.
Rajtmár István kiemelte: történeti sorrendben mutatják be Kazai Sajó Péter képeit, különféle korszakait, stílusait.
A kurátor, Helena Markusková a múzeum fő termébe az Érsekújváron készült képek közül válogatott, így az Expresszív kezdetek című részbe főként a második világháború idején készült alkotások kerültek. A munkák és napok, azaz stíluskeresés elnevezéssel a festő fiatalkori képeibe nyerhetnek betekintést a látogatók, majd A témák és a festésmódok áthatása című válogatásban városképeket, egyebek mellett a Balatonnál és a Dunakanyarban készült műveket láthatnak az érdeklődők.
Az utolsó két összeállítás közül az Illusztrációk című a Miguel de Cervantes Don Quijote című regényének emblematikus grafikáiból merít, míg az Eklektikus záróakkord című kiállítási rész többségében szürrealista és absztrakt alkotásokat mutat be.
A Visszatérés című, Kazai Sajó Péter alkotásait bemutató kiállítás február 1-jéig látogatható. A tárlaton látható válogatásról hamarosan egy kétnyelvű katalógus is megjelenik, január 15-én pedig Helena Markusková, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést - tette hozzá Rajtmár István.
Kazai Sajó Péter festő, grafikus és rajztanár 1909-ben született Érsekújváron. Főiskolai tanulmányait 1934 és 1940 között a magyar Képzőművészeti Főiskolán Kandó László és Varga Nándor Lajos tanítványaként végezte. Korai korszakában a római iskola művészei, Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Jeges Ernő, Patkó Károly hatottak rá. Kezdetben a festőiség, a vallási témák falusi környezetbe ágyazása és a robosztus, erőteljes, kicsit túlzóan széles mozdulatokkal bíró figurák megjelenítése volt jellemző kifejezésmódjára, groteszk humorral, monumentális formákkal és szilárd kontúrokkal megjelenített zsánerjeleneteket festett.
1946-tól Budapesten élt. A GANZ Hajógyárban dolgozott, ahol megalapította a GANZ Hajógyári Dolgozók Képzőművészeti Körét. Tanította többek között Kondor Bélát és Fehér Lászlót is.
Az 1950-es években a hajógyári környezetből merített munkatémákat, otthonának bensőséges jeleneteit festette, és illusztrációkat készített.
Nagyszámú grafikájának egy részét saját, vizes krétás eljárással - a vörös és fekete kréta kombinációjával - készítette el, ezért vannak e műveknek grafikai hatásuk is.
Később folytatta a kísérletezést, használta a kollázst, a szürreális festészet különféle változataival is foglalkozott, de a narratív festészettel sem hagyott fel. 1994-ben hunyt el Budapesten.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Rétvári Bence, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácsülését követően kijelentette: a 40 éves schengeni térség soha ilyen rossz állapotban nem volt. A belső határok nélküli Európa messzebb van, mint az elmúlt 40 évben szinte bármikor, ami a hibás migrációs politikának köszönhető - hívta fel a figyelmet.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Napsugár Baptista Bölcsőde átadásán Ecseren 2025. június 13-án. MTI/Bruzák Noémi
Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, "mi fizetjük" az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, "mi tartjuk fönn" a hadseregüket.