A Magyar Tudomány Évéhez kapcsolódó ideiglenes köztéri installáció tervezésére és megvalósítására pályázatot ír ki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). A pályázatok benyújtási határideje: 2025. április 28.
A NIÜ MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleménye szerint a tervpályázat célja, hogy kreatív módon irányítsa a figyelmet a magyar tudományos közösségre és annak eredményeire.
"Kíváncsiság, kritikus gondolkodás, felfedezésvágy – vajon miből is áll össze a tudomány? Merre tartunk, hova juthatunk el a napjainkban folyó kutatások segítségével száz év múlva? Hogyan lehetne megmutatni a magyar tudományt vagy annak egyes területeit? A NIÜ országos felhívásában többek között ezekre a kérdésekre vár választ a pályázóktól" - írták.
A jelentkezők lehetnek gyakorló képző- és építőművészek, ezen szakok hallgatói egyénileg vagy akár csoportosan.
Az ügynökség olyan, még be nem mutatott köztéri installációkra vár terveket (megvalósítással együtt), amelyekkel a Magyar Tudomány Évének közönsége, a laikusok és a szakemberek egyaránt interakcióba léphetnek, amelyek elgondolkodtatnak és felhívják a figyelmet hazánk tudományos eredményeire - áll a közleményben.
Az installáció Budapest V. kerületében az Eötvös téren, a Vigadó téren vagy a Petőfi téren lesz látható egy éven át, várhatóan 2026. június 15-ig. A pályázatot a palyazat@niu.hu e-mail címre kell benyújtani. Az eredményhirdetés várható időpontja: 2025. május 9., a pályázati elbírálás eredménye a www.niu.hu honlapon lesz elérhető. A pályázat összdíjazása bruttó három millió forint.
További információk a pályázatról a www.niu.hu/news/kozteripalyazat linken érhető el.
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a Magyar Tudomány Éveként ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése - idézték fel.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
