Argentínában feloldják a titkosítás alól az odamenekült nácikkal kapcsolatos összes dokumentumot
2025. március 26. 21:03
Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot - jelentette be Guillermo Francos, az elnök kabinetfőnöke helyi idő szerint kedden.
Francos a DNWES televíziónak adott interjúban elmondta: azokról a nácikról van szó, akik Argentínába menekültek, és ott hosszú évekig védelem alatt álltak. Az elnök rendelkezése a banki tranzakciókat részletező dokumentumokat, illetve a védelmi minisztérium archív iratait is érinti - tette hozzá a Buenos Aires Times cikke szerint.
A kabinetfőnök hangsúlyozta: az intézkedés valamennyi állami intézmény birtokában levő dokumentumra vonatkozik, mert "semmi nem indokolja ezeknek a titkosítását". Az államfő szerint ezek történelmi dokumentumok, amelyeket bárki számára hozzáférhetővé kell tenni az országos levéltárban. Hozzátette azt is, hogy egy korábbi kormányrendelet értelmében a szóban forgó iratokat már korábban közzé kellett volna tenni, de ez a gyakorlatban végül nem valósult meg.
Francos bejelentése előtt egy nappal, hétfőn Manuel Adorni elnöki szóvivő közölte, hogy a kormány nyilvánosságra hozza azokat a titkosított dokumentumokat, amelyek a hadseregnek a katonai diktatúra alatti tevékenységét részletezik.
Javier Milei február közepén találkozott Steve Daines amerikai szenátorral, aki a Buenos Aires Times szerint kérte az elnöktől ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát.
A második világháború után számos náci háborús bűnös lelt menedékre Argentínában. Többen közvetlenül a háború utáni években érkeztek Juan Domingo Perón elnöksége idején, és évtizedeken keresztül háborítatlanul éltek a dél-amerikai országban.
Adolf Eichmann például 1950-ben Ricardo Klement álnéven érkezett Argentínába. 1960-ig Buenos Airesben húzta meg magát, amíg az izraeli titkosszolgálat el nem fogta és Izraelbe nem vitte, ahol bíróság elé állították és kivégezték. Ugyancsak Argentínába szökött 1949-ben Josef Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa, valamint Erich Priebke egykori SS-tiszt is, aki egészen az 1990-es évekig élt Bariloche városban, amíg ki nem adták az olasz hatóságoknak.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.