Az ország első "falufáját" adta át Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Heves megyei Szűcsiben pénteken. Az ünnepségen azt mondta, a falufa olyan fából faragott emlékjel, amelyet minden település az adott tájegység jellegzetes népi motívumaival díszít fel, szerepelnek rajta a faluban valaha élt, illetve a jelenleg ott élő családok nevei.

Nagy János úgy fogalmazott, "összeesküdtek", hogy elindítsanak egy olyan helyi, önazonosságot erősítő mozgalmat, mint a falufa mozgalom.

Kékedi László fafaragó művészt, Kisgyőr polgármesterét nevezte az első falufa atyjának, és mint mondta, Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program vezetője karolta fel az ügyet, a csapat pedig a helyi történészekkel, művészekkel, lokálpatriótákkal, képviselőkkel bővült.
Az államtitkár szerint sok magyar faluban elkélne ilyen faragott emlékjel, mert amíg a kő és a beton halott, a fa él és éltet, abból készül többek között a bölcső, tüzénél melegedünk, de abból lesz majdan a koporsónk is. A falufa ráadásul "a legmagyarabb fából", tölgyből készül, "ami éppen olyan, mint mi, magyarok: mindennel dacol, és inkább törik, de meg nem hajol".

Nagy János kiemelte, a mozgalom abból indult ki, hogy mindannyian szeretik a falut, ami nem a múlt, hanem a jövő része, és "ha nem erősítjük meg falvainkat, akkor a magyar kultúra, a mi életformánk az alapját veszíti el".

Szólt a családok fontosságáról is, és elmondta, a szűcsi falufán földműves és bányászcsaládok szerepelnek.

Nagy János az ünnepségen a legnagyobb veszélynek Ukrajna európai uniós csatlakozását nevezte.

"Ha hagyjuk, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba, akkor a magyar agráriumnak, a magyar vidéknek, a magyar falvaknak, Szűcsinek vége; olyan egyszerű ez, mint az egyszeregy, amint ez megtörténik, onnantól minden támogatás Ukrajnába fog menni, minden pénz, amit önök kaphatnának, ott fog kikötni, Ukrajnában"
- fogalmazott.

Hozzátette: cserében pedig "kapunk a nyakunkba szervezett bűnözést és kétes minőségű élelmiszert". Azt kérte, minél többen vegyenek részt az erről szóló szavazáson.

Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a falufa üzenet a fiataloknak is, hogy tiszteljék az időseket, a múltat, és gondolkodjanak a jövőben, tegyenek a településért.

Hordósné Kovács Krisztina (Fidesz-KDNP) polgármester ismertette, óriási munkával és lendülettel készült a valamivel több mint 1500 lakosú falu nemcsak az átadásra, de a Petőfi úti közpark kialakítására is.

Az ország első „falufája” a Heves vármegyei Szűcsiben az avatás napján, 2025. május 9-én. A „falufa” olyan fából faragott emlékjel, amelyet a település az adott tájegység jellegzetes népi motívumaival díszít fel, valamint szerepelnek rajta a faluban valaha élt, illetve a jelenleg ott élő családok nevei. MTI/Komka Péter

A falufa, más néven családfa a település egyedi jelképe lesz, és erősíti a közösség tagjainak együvé tartozását - mondta.

Közölte, a szobor megálmodója és tervezője Kékedi László, a falufát Balogh István és Eperjesi Csaba fafaragó népi iparművészek készítették el.

A polgármester megköszönte a kormány segítségét a falufához és a parkhoz, és elmondta, hogy a szilveszteri jótékonysági bál bevételét a park zöldnövényekkel való beültetésére fordították.