A XXI. Táblaképfestészeti Biennálé Szegeden
Szombaton nyílik meg a XXI. Táblaképfestészeti Biennálé Szegeden.
Tiszta képet kaphatnak a kortárs hazai festészeti törekvésekről azok, akik ellátogatnak a szegedi Reök-palotába, a XXI. Táblaképfestészeti Biennáléra - közölte Nátyi Róbert kurátor pénteken a helyszínen, a tárlat anyagát bemutató sajtóbejáráson.
Az első ízben 1983-ban megszervezett biennálénak tizedik alkalommal ad helyet a szecessziós palota.
A kiállítás beágyazottságát a hazai képzőművészeti életbe jól mutatja, hogy az első itt rendezett tárlat anyagát mintegy kétszáz benevezett alkotásból állították össze, most csaknem kilencszáz mű közül válogatott a zsűri - mondta a művészettörténész.
Szigorú szelekciót követően
száz alkotó mintegy 130 festményét választották ki a biennáléra.
A magyar festészet friss eredményeivel találkozhat a közönség, hiszen két évnél nem régebbi képekkel pályázhattak a művészek - közölte a szakember.
A művészettörténész kifejtette, a seregszemle jellegű kiállítások elveszni látszanak a magyar képzőművészeti életből; a műfajban élen jár Szeged - ahol a biennáléval évenkénti váltásban szervezik meg a Nyári Tárlatot - és Hódmezővásárhely a Vásárhelyi Őszi Tárlattal.
Nátyi Róbert közölte: a sok alkotót felvonultató, országos merítésű csoportos kiállítások nem csak a közönség számára lényegesek,
a művészek is elhelyezhetik magukat és alkotásaikat a kortárs mezőnyben,
a megnyitók pedig lehetőséget kínálnak a személyes találkozásra, amiről a koronavírus-járvány idején derült ki, mennyire fontos.
A stilárisan és tematikájában is sokszínű tárlat anyagából
a nonfiguratív, avantgárd, geometrikus absztrakt alkotások a Reök-palota első emeltén kaptak helyet,
a második szinten pedig a klasszikusabb, figuratív festmények szereplenek - tudatta a kurátor.
A látogatók megismerhetik, milyen témák foglalkoztatják a kortárs festőket és milyen technikákat alkalmaznak azok ábrázolásához. A visszatérő közönség pedig trendeket is felfedezhet - mondta a művészettörténész, aki példaként a hiperrealista képeket említette, amelyeken az alkotók - a fényképezőgép torzítását is megjelenítve - egyre gyakrabban engedik látni, hogy a digitális fotográfia eszközét használva, áttéten keresztül ábrázolják a valóságot.
