Tusványos - A magyar autonómiatörekvések esélyeiről rendeztek pódiumbeszélgetést

Az uniós szabályozás, a közösségi akarat valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.

Szili Katalin volt házelnök, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, az autonómia nem célja, hanem eszköze a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradásának.

Eléréséhez szerinte az lenne a leghatékonyabb nemzetközi segítség,

ha az Európai Unió kötelezővé tenné a tagországok számára az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését.

Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja a kisebbségi közösség egységes fellépésének fontosságát hangoztatta az autonómia többségi elfogadtatásában.

Felidézte: hosszú folyamat előzte meg Szerbiában a közösség kulturális autonómiáját érvényesítő Magyar Nemezti Tanács jogi keretének megalkotása a délszláv háborúk idején indult közösségi kezdeményezéstől, első 2002-es kisebbségi kerettörvényen, a 2006-os, a kisebbségeket kollektív jogokkal rendelkező államalkotó tényezőként elismerő alkotmányon át a nemzeti tanácsok 2010-es megválasztásáig.

Megjegyezte: mivel

Szerbia még csatlakozásra vár, az európai uniós nyomás is segítette a nemzeti közösségeket,

rákényszerítve például Belgrádot egy kisebbségi akcióterv elfogadására.

Fodor Gábor volt oktatási miniszter is arról beszélt, hogy az uniós csatlakozás folyamata számos kelet-közép-európai országban előrelépést hozott a kisebbségi jogok terén, legalábbis a kommunista diktatúrák időszakához képest. Az Brüsszellel folytatott jogviták sikeres lefolytatásához meg kell érteni, az unió aggodalommal tekint a kisebbségekre, mert elszakadástól fél, másrészt a balti államok és Ukrajna példájából kiindulva attól tart, hogy az oroszok ürügyként használhatják a beavatkozásra a belső etnikai feszültségeket.

Fodor Gábor szerint a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések érvényesítésében megkerülhetetlen tényező az adott állam viszonyulása a kisebbségekhez, amit nagy mértékben befolyásolhat az, hogy tagja-e a kormánynak a közösségi képviselet.

Sobor Dávid, a Székelyföld területi autonómiáját zászlajára tűző Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről beszélt, amellyel a felezárkóztatási (kohéziós) támogatások igazságosabb elosztását,

a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetésének megakadályozását próbálják elérni.

A tusványosi pódiumbeszélgetésen moderátorként részt vevő Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó összegzése szerint az autonómiaküzdelem sikere a közösség elszánt akaratán, az adott ország jogrendszerén, illetve külső nyomást érvényesíteni képes nemzetközi kereteken múlik.