Vízellátási gondok vannak több tucat zalai településen: 29 helyen másodfokú korlátozást rendeltek el
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt – közölte kedden az MTI megkeresésére a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Arnhoffer András elmondta: a 29 településen mintegy 18 ezer fogyasztót érint a korlátozás, de főként Zalacsány és Kehidakustány esetében nyaralóövezeteket is. A közműcég ezen a területen kilenc tározót üzemeltet, amelyek közül kettő már szinte teljesen kiürült, ezért a magasabban fekvő területeken érzékelhető leginkább a vízhiány.
Zalaszentgrót magasabban fekvő részein, valamint Bazsiban, Döbröcén, Kisgörbőn, Nagygörbőn, Sümegcsehiben és Türjén az alacsony víznyomás miatt lajtoskocsikkal biztosítják az ivóvizet a lakosság számára.
A cégvezető szerint több mint 40 éves szakmai pályafutása alatt még nem találkozott ilyen mértékű vízhiánnyal. Hangsúlyozta, hogy Zala az ország egyik legcsapadékosabb megyéje, idén azonban komoly aszály sújtja a térséget. A talajvízszint jelentősen csökkent, miközben az ivóvízhálózatból nagy mennyiségű vizet használnak öntözésre.
Arnhoffer András úgy fogalmazott, hogy az emberek alacsony költséggel jutnak nagy mennyiségű ivóvízhez, miközben annak előállítása és tisztítása az ásványvíznél is költségesebb.
Elmondása szerint az ellátási területen eddig összesen 69 település esetében kezdeményezték az önkormányzatoknál vízkorlátozás elrendelését, elsősorban megelőzési céllal. A Zalaegerszeg nyugati vízművéről ellátott városrészben és a környező településeken is elsőfokú korlátozást javasoltak. A gógánhegyi ivóvíztározó töltöttsége kedden délben már csak 14 százalékos volt.
A vízkorlátozás célja, hogy mindenki számára biztosított legyen az ivóvízellátás, valamint a szociális és egészségügyi intézmények, a gyermekintézmények és a tűzoltóság számára szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon.
Arnhoffer András szerint a globális éghajlatváltozás várhatóan tovább nehezíti a helyzetet, ezért átgondolt kapacitásbővítésekre van szükség. Hozzátette: az embereket ösztönözni kell a csapadékvíz gyűjtésére, illetve arra, hogy öntözéshez szabályosan létesített talajvizes kutakat használjanak.
A cégvezető arról is beszélt, hogy a szükséges hálózati fejlesztések megvalósulhattak volna, ha az elmúlt 16 évben nem esik ki több mint 20 milliárd forint bevétel a Zalavíz Zrt.-nél és az önkormányzatoknál.
Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere kedden egyeztetést tartott az érintett települések vezetőivel, a jelentősebb vízfogyasztókkal és a Zalavíz vezetőivel. Közösségi oldalán azt írta: rövid távon csak a vízfogyasztás visszafogásával lehet kezelni a problémát.
A szakemberek szerint akkor javulhat érdemben a helyzet, ha a fogyasztás legalább 20 százalékkal csökken minimum két héten keresztül, vagy jelentős mennyiségű csapadék érkezik a térségbe.
A tájékoztatás szerint egy új ivóvízkút kivitelezése már korábban megkezdődött a térségben, amely várhatóan július 5-re készül el, üzembe helyezését pedig július közepére tervezik. A Zalavíz egy második kút fúrásának megkezdését is novemberre tervezi.
