A veszélyhelyzet, a „koronajárvány” átalakítja életünket, mindennapjainkat. Helyzetünknél, munkánknál fogva másként éljük meg ezeket a heteket, de azért a megszokottól való eltérés hasonló érzéseket kelthet többségünkben. Az alábbiakban Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője osztja meg érzéseit, gondolatait a Gondola olvasóival.
"Ismersz-e nála nagyobb urat, / mint az éjszakai bűntudat? / Szemtől szembe tör rád, vagy orvul, / ajkad harapva fogad csorbul" – íjra Visszavonásig című versében Döbrentei Kornél.
Egyre többször hallani, hogy a Bánk bánt nem fogadják be a középiskolások, a magyartanárok számára teherré vált annak tanítása, sőt egyesek ki is hagyják a magyaróráról.
1956 kapcsán a kádári hazugsággyárnak volt ideje elültetni a tüskéket. Hiszen „meglincseltek” embereket! Voltak bűnözők is a fegyveresek között! Antiszemiták voltak! Vagy: ugyan, hiszen ez is egy szocialista forradalom volt! És a legsunyibb, legsötétebb hazugság: nem értek el semmit.
A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
