Szánthó Miklós kitért arra, is Romanowski ellen "büntetőeljárásnak álcázott koncepciós per indult hazájában", de az Interpol nemrég visszautasította a lengyel ügyészség kérését, és nem volt hajlandó körözés alá vonni.
Kormánypárti győzelem, baloldali vereség Dombóváron, a Fidesz soha nem ért el ilyen jó százalékos eredményt ebben a körzetben – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.
Valószínűleg tudatos szóhasználat, hogy az intézményvezető többször is „magyarországi" és nem magyar baloldalról beszél. Amikor magyarországi politikusokat külföldről bérelnek föl, akkor legföljebb magyar anyanyelvű, de nem magyar figurákról beszélhetünk.
Napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2016. október 2-án a magyar választópolgárok országos népszavazáson mondhatták el véleményüket Brüsszel azon tervéről, amely kvóták szerint osztotta volna szét az Európába áramló illegális bevándorlók tömegeit – írta legfrissebb elemzésében az Alapjogokért Központ.
Nem volt szó a beszédben a Covid-helyzet elhibázott kezeléséről, a vakcinakorrupcióról vagy az orosz-ukrán háború kapcsán kivetett, elhibázott szankciókról - sorolta a példákat Kovács Attila, hozzátéve: Ursula von der Leyen "elengedte" azt, hogy a magas infláció nagyrészt éppen az általa szorgalmazott szankciós politika következménye.
Brüsszelben az a törekvés - mondta Kovács István stratégiai igazgató -, hogy a jogállamiság "lejáratott" fogalmát felváltsák a demokrácia fogalmával, mégpedig azért, mert "amit Brüsszelben jogállamiságnak hívnak, annak nincs köze jogi fogalmakhoz, csak politikai preferenciák tagállamokra kényszerítését jelenti". A demokrácia azonban pusztán politikai fogalom, így már nem is kell adni a jogi látszatra.
Szánthó Miklós úgy fogalmazott: Brüsszelben nem tudják, hol legyen Európa helye az átalakuló világrendben. Semmi jele átgondolt stratégiának Európa jövőjéről, az "eurokraták" szerinte nem képviselik az európai érdekeket.
Az Alapjogokért Központ elemzője elmondta: az amerikaiak nagyon komoly kampánybeavatkozást hajtottak végre és "egy bábkormányt próbáltak az ország élére helyezni" annak érdekében, hogy a háborúba Magyarország fegyvereket küldjön és külső utasításra akár arra is kész legyen, hogy katonákat is küldjön.
A magyar kormány következetes, konzervatív testtartása "frusztrálja a liberális fősodort, nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is" – mondta Szánthó Miklós.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
