A volt ügyész az egyik büntetőeljárással összefüggésben neki átadott bizonyítékot nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, azt hivatali irodájában, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget sem.
2024. április 17. 16:45
Illusztráció – scienceal
Hivatali visszaélés miatt jogerősen 1 év - 1 évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt a Fővárosi Törvényszék szerdán.
A bíróság az MTI-vel azt közölte: a volt ügyész az egyik büntetőeljárással összefüggésben neki átadott bizonyítékot nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, azt hivatali irodájában, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget sem. Így lehetetlenné tette a bizonyítéknak a nyomozó hatóság általi értékelését, továbbá hivatalos személyként felvilágosítást adott egy folyamatban lévő büntetőügyben olyasvalakinek, aki erre a tájékoztatásra nem volt jogosult. Ezzel a vádlott megszegte a rá mint ügyészre vonatkozó hivatali kötelezettségét.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság korábban, első fokon 1 év - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte a vádlottat, ez ellen ő és a védője fellebbezett.
A másodfokon eljáró törvényszék szerdán kimondta: a kerületi bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő ítéletet hozott, a bizonyítási eljárás során a széles körben beszerzett bizonyítékok törvényes értékelésével hiánytalan és hibátlan tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségét teljesítette. A megállapított tényállásból helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére vonatkozóan, a bűncselekményt pedig helyesen minősítette.
A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést annyiban változtatta meg, hogy az időmúlás miatt, amely nem róható a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés próbaidejét 2 évről 1 évre mérsékelte - közölte a törvényszék sajtóosztálya.
A vád szerint Ihász Sándor 2017 októberében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség akkori vezetőjeként olyan dokumentumokat vett át barátjától, Gyárfás Tamás médiavállalkozótól, amelyek új bizonyítékokat tartalmaztak Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. Ihász Sándor azonban nem jelentette ezt a nyomozóhatóságoknak, illetve a Legfőbb Ügyészségnek, hanem az irodájában elzárta a dokumentumokat.
A Fővárosi Törvényszék a Fenyő-ügyben februárban hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amelyben felbujtóként Gyárfás Tamást hét év, Portik Tamást életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
