Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint.
2024. május 4. 18:53
the times of israel
Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen - jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírportál a belügyi tárca adatbázisára hivatkozva.
Az orosz hírportál közölte, hogy Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint. Indokként az adatbázisban az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az ukrán vezetőket. A RIA Novosztyi szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált a Zelenszkij elleni körözésről szóló orosz sajtóhírekre, és ez a tárca szerint "az orosz államgépezet és propaganda elkeseredettségéről tanúskodik", és pusztán a figyelem felkeltésére irányul. Kijev emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, ami az ukrán külügyi közlemény szerint "teljességgel valós, és a világ 123 országában végrehajtható".
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartja közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
