A honi élelmiszeripar megújítása
Az agrárminiszter felidézte: az élelmiszer-feldolgozás megújítására és modernizációjára két pályázati felhívás jelent meg idén nyáron, melyek keretösszege 200 milliárd forint volt. Külön a kis projekteknek és külön a nagyoknak, így nem versenyeznek egymással a forrásokért - fogalmazott.
2024. október 19. 12:13

Nagy István agrárminiszter nyilatkozik a sajtónak az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülése előtt Luxembourgban 2024. október 14-én. MTI/Bodnár Boglárka

Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására, hiszen az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be - közölte Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium szombati, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta: a nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart. A baloldali kormányok tönkretették és eladták a külföldieknek az ágazatot, és ma is a külföldiek érdekeit képviselik - fogalmazott.

Emlékeztetett: a Tisza Párt tanácsadója, Raskó György az, aki eladta a külföldieknek a magyar élelmiszeripart. Most pedig újra a külföldiek érdekeit képviselik. Brüsszelben olyan javaslatokat támogatnak, aminek a vége, hogy a magyar gazdák helyett az ukrán nagyvállalatok kapnák a területalapú támogatásokat - tette hozzá.

Nagy István kifejtette: ezzel szemben a nemzeti kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar agrár- és élelmiszerszektorban lévő potenciál minél teljesebb kiaknázása az egyik legkomolyabb nemzetgazdasági érdek. Az agrártárca éppen ezért indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programját.

Az uniós forrásokhoz 2021-től biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot fordítottak állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, mintegy 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére, és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására. A beruházásoknak köszönhetően így erősödhetnek tovább a gazdálkodók, és javulhat tovább vidék megtartó ereje - hangsúlyozta.

Az agrárminiszter felidézte: az élelmiszer-feldolgozás megújítására és modernizációjára két pályázati felhívás jelent meg idén nyáron, melyek keretösszege 200 milliárd forint volt. Külön a kis projekteknek és külön a nagyoknak, így nem versenyeznek egymással a forrásokért - fogalmazott.

A most zárult kiírások hatalmas érdeklődéssel zajlottak. A kisebb projektek megvalósítását segítő, feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című kiírásra 54 milliárd forintnyi forrásigény érkezett, több mint 860 projektre. A nemzetközi piacon is versenyképes, hazai export növekedését is jelentő kapacitások létrehozását segítő feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatási kiírására pedig összesen több mint 708 milliárd forintnyi pályázatot nyújtottak be a vállalkozások.

A miniszter szerint "fantasztikus, hogy mennyien látnak lehetőséget az ágazatban". Ez az elsöprő fejlesztési és vállalkozási kedv is azt bizonyítja, hogy az érintettek is partnerei a kormánynak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljes modernizációjában, amiért tudatosan tenni is akarnak
- tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a piaci szereplők számítása szerint akár évente 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára.

Az elmúlt időszak eredményei kapcsán Nagy István kiemelte: az élelmiszeripar teljesítménye nemcsak bővült, de a feldolgozott termékek aránya az agrárexportban is 74,2 százalékra emelkedett. A külkereskedelmi többlet 65 százalékkal nőtt, amely szintén a technológiai fejlesztések, a kormányzati támogatások és a piaci igényekhez való alkalmazkodás eredménye. A kormányzat továbbra is kiemelten támogatja a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, különös figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és a versenyképesség további erősítésére - olvasható a közleményben.

MTI
  • Orbán Viktor: akit Ukrajnában agyonvertek, egy közülünk
    "Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
  • Idegenek fizetnek nekik, és ők elárulják hazájukat
    Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
  • Győztünk!
    Ez a siker azt jelenti, hogy ha a görögök - akiket a magyar válogatott pénteken legyőzött - érvényesítik a papírformát a vb-újonc horvátokkal szemben, akkor a nemzeti csapat a szerdai utolsó találkozó eredményétől függetlenül csoportelsőként közvetlenül a negyeddöntőbe jut.
  • Egy távoli, hiteltelen „bíróság" ítéleteinek vetnék alá a társadalmat
    Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
  • Zelenszkij és Leyen arról tárgyaljanak, hogy a kényszersorozások során senki ne haljon meg!
    Zelenszkij ukrán elnök és Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök arról tárgyal, hogyan lehetne kikerülni a magyar vétót Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban. "Kár a gőzért! Sehogy. Inkább arról tárgyaljanak, hogy a kényszersorozások során senki ne haljon meg!" – írta ezzel kapcsolatban Orbán Viktor.
MTI Hírfelhasználó