Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) parlamenti határozati javaslatában emlékeztetett rá: egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne.
2023. február 28. 22:13
Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Fidesz és a KDNP az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról címmel kedden este.
Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) határozati javaslatában emlékeztetett rá: egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne.
A következmények drámaiak: a háború már eddig is több százezer emberéletet követelhetett és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta. Európa a háborúba sodródás napjait éli. Az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenének a hadszíntérre. A tagállamok egy része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett. Ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek - írták a képviselők.
Hozzátették: ezekre és a 2022. évi áprilisi választás egyértelmű üzenetére tekintettel az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett és azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.
A határozati javaslat szerint ismételten elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez.
"Álláspontunk szerint a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa. Az energetikai szankciók egekbe lökték az energiaárakat, gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak minden uniós tagországban. Nincs olyan család, amely ne érezné a szankciós infláció terheit" - olvasható a határozati javaslatban.
A képviselők rögzítik: ellenzik azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét. A gáz- és olajimport teljes befagyasztása, a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt okoznának számos tagországban, így Magyarországon is - írták, hozzátéve, elvárják "a brüsszeli döntéshozóktól, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek gazdasági kárai nagyobbak, mint nehezen jósolható előnyei". Kiemelték: "elfogadhatatlan, hogy Európa, és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője".
A képviselők arra is kitérnek a határozati javaslatban, hogy Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta, illetve hajtja végre, és felhívják a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek megsegítését.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Már eddig is sokan adták az életüket a háborúban, miközben jelenleg is zajlik a sorozás annak érdekében, hogy további kárpátaljai férfiakat vigyenek a frontvonalba - írták.
Hangsúlyozzák: Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja és teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében. "A 2022. évi áprilisi választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek, ezek alapján megerősítjük: fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség" - írták.
A határozati javaslat szerint a képviselők felszólítják a magyar közéleti szereplőket, hogy "tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak hazánknak, vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik".
A háború folytatása, a halált okozó fegyverek szállítása emberek ezreinek életébe kerülhet, és csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni - írták.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.