Simicskó István a magyar kultúra napján: A magyar kultúrának nemzetmegtartó ereje van
A magyar kultúrának nemzetmegtartó ereje van, ezért is tekint a kormány stratégiai ágazatként a kultúrára – jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerdán, a magyar kultúra napján, a Juhász Hajnalkával, a KDNP alelnökével tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Zene Házánál.
A magyar kormány az elmúlt időszakban és az elkövetkező években is több kulturális beruházást valósított és valósít meg, amelyeket a KDNP is támogat – jelentette ki Simicskó István.
Rámutatott, hogy a művészetek mindig emberi teljesítményhez köthetők. Az ember által létrehozott alkotások gazdagítják a kultúrát, az emberiség számára pozitív példát mutatva fel. Ezért is kell támogatni a kultúrát és erősíteni a kulturális folyamatokat – hangsúlyozta.
Hozzátette: a kultúrák sokszínűek és sokfélék, de nekünk a magyar a kultúráért van felelősségünk.
"Mi, magyarok büszkék lehetünk a magyar kultúrára, azokra az értékekre és hagyományokra, amelyeket nagy elődeink hátrahagytak"
– mondta, kiemelve: Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter az alkotó hazafiságot ajánlotta a magyar embereknek, és egy tragédiából való felállás után megmutatta a világnak, hogy igenis van magyarság.
Simicskó István szerint a Magyar Zene Házának épülete és a kiállításai világszínvonalúak, a kultúrán keresztül a nemzeti összetartozást erősítik. A KDNP frakcióvezetője mindenkit arra biztatott, hogy tekintse meg a Magyar Zene Háza állandó és időszaki kiállításait.
Az elmúlt három évben 3,5 millió ember látogatott el az intézmény tárlataira - mondta Simicskó István, aki felidézte, hogy a Magyar Zenen Házát 2022-ben a magyar kultúra napján adták át. Ez az épület méltó hely arra, hogy a magyar kultúrát bemutassa – hangsúlyozta.
Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
A kultúra kapocs a generációk között, a magyar kormány támogatásának köszönhetően az elmúlt időszakban 117 kulturális beruházás valósult meg.
"Nekünk az a feladatunk, hogy a következő generációk számára is a magyar nyelv, a magyar irodalom, a művészet szépségét át tudjuk adni"
– hangsúlyozta.
Juhász Hajnalka elmondta, hogy a világon jelenleg 24 Liszt Intézet működik, egy intézet csaknem 100 programot valósít meg évente. A 2017-ben indult Csoóri Sándor Program 2,5 milliárd forintos költségvetésből biztosítja a művészek számára azt, hogy közösséget hozzanak létre határokon innen és túl. A Múzeumok éjszakája program részeként pedig legutóbb már 2900 esemény valósult meg és csaknem 330 ezren regisztráltak az eseményre - sorolta Juhász Hajnalka.
A párt alelnökének ismertetése szerint több olyan program is indult a kultúra támogatására, amely meghatározott korosztályt céloz meg. Ilyen a Lázár Ervin Program, amely lehetőséget biztosít az általános iskolás gyerekeknek, hogy lakóhelytől és szociális háttértől függetlenül évente legalább egy kulturális programon részt vehessenek, és amelyre 3,5 milliárd forintot biztosít a magyar kormány.
Juhász Hajnalka emlékeztetett arra, hogy a 2025-ös évben tartják a Jókai Mór- és a Klebelsberg Kuno-emlékévet az író születésének 200. évfordulója és az egykori kultuszminiszter születésének 150. évfordulója alkalmából, emellett az idei év a magyar tudomány éve is lesz.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Soltész Miklós a Veszprém vármegyei településen kiemelte: az új tanévben több mint húszezer fiatal kezdi meg az óvodát, az általános vagy középiskolát nemzetiségi oktatásban Magyarországon, és közülük a legtöbben német nemzetiségi intézményekbe járnak majd.
A kárpátaljai magyarok számára a legnagyobb védelem az, amit tőlünk kaptak, a magyar állampolgárság. Ez számukra az életet jelenti, mert ez tette lehetővé, hogy eleve el tudtak menekülni Ukrajnából, és nem vitték ki őket egy olyan frontra, egy olyan háborúba, amihez semmi közük.
A lányok úgy nőhetnek majd fel, hogy amikor pályakezdőként dolgozni kezdenek, 25 éves korukig nem fizetnek jövedelemadót, ha pedig gyermeket vállalnak, akkor utána sem, tehát egész életükben adómentesek lesznek – mondta el a frakcióvezető.