Az aranybuditól az aranykonvojig - és vissza
Szerző: Békés János
2026. március 10. 10:09
Ahogy mondani szokás: csak a vak nem látja az aranybudi és az aranykonvoj közötti összefüggést. Mert ezek a mesés vagyonok valahogy el kell, hogy jussanak Ukrajnába, miközben az amerikaiak az elektronikus pénzmozgásokat egy ideje árgus szemekkel figyelik.
Ugye emlékeznek még az „aranybudi ügyre”, amikor az Amerika által támogatott ukrán korrupcióellenes szervezet, a NABU egy kiterjedt korrupciós hálózatot buktatott le: egy ukrán hadiipari cég vezetői elsikkasztották, majd mindenféle közvetítő cégeken keresztül zsebre vágták a fegyverkezésre kapott nyugati támogatásokat. A szálak egészen Zelenszkij jobbkezéig, az elnöki iroda vezetőjéig, Andrij Jermakig vezettek. (Jermak azóta „hátrébb lépett egyet”, de a befolyása minden bizonnyal megmaradt).
Most pedig jön ez az „aranykonvoj történet”: a magyar hatóságok (a NAV és a TEK) Magyarország területén megállítottak két, Ausztriából Ukrajna felé tartó páncélozott pénzszállító járművet. A konvoj átvizsgálásakor rendkívül nagy mennyiségű készpénzt és nemesfémet találtak: mintegy 40 millió amerikai dollárt, 35 millió eurót, valamint körülbelül 9 kilogramm aranyat. A hatóságok az ügyben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást, a vagyontárgyakat lefoglalták, a járművekben utazó hét ukrán állampolgárt – köztük katonai és titkosszolgálati hátterűeket – előállították, majd kiutasítottak Magyarországról.
Ahogy mondani szokás: csak a vak nem látja a két történet közötti összefüggést. Mert ezek a mesés vagyonok (amelyekből a keleti korrupció szimbólumának számító „aranybudi” lesz) valahogy el kell, hogy jussanak Ukrajnába – például egy „aranykonvojon” keresztül, ha már az említett NABU az elektronikus pénzmozgásokat egy ideje árgus szemekkel figyeli.
Az „aranykonvoj ügy” iránti érdeklődést tovább növelte, hogy – sajtóinformációk szerint – a pénzszállítást Hennagyij Kuznyecov felügyelte, aki korábban az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU vezérőrnagya (!) volt. Egyáltalán nem tipikus, hogy egy – a hivatalos verzió szerint – hétköznapi bankügyletnél ilyen mennyiségű készpénzt (összehasonlításként: ebből az összegből fedezni lehetne a közel 2,5 millió magyar nyugdíjas egy teljes havi nyugdíját) szállítsanak két pénzintézet között, ráadásul azt „volt” (fedett?) katonák és titkosszolgák kísérjék.
Az említett Kuznyecov ráadásul hazájában ismert figura: pályafutása során fontos szerepet töltött be az SZBU terrorellenes műveleti központjában, az 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus idején közvetlenül is részt vett a műveletek irányításában. Kapcsolatban állt az elitnek számító Alfa különleges egységgel is. Ugyanakkor a róla szóló beszámolók szerint karrierjét eddig is korrupciós botrányok és fegyelmi ügyek kísérték, amiért még bírósági eljárások is folytak ellene.
Az ukrán online térben azóta több alternatív magyarázat is megjelent a pénz eredetére vonatkozóan. Egyes újságírók és bloggerek szerint a konvojban szállított vagyon korrupciós ügyekhez vagy politikai háttéralkukhoz kapcsolódhatott. Más feltételezések szerint a pénz európai partnerekhez tartozhatott, és egy érzékeny, fedett pénzügyi tranzakció része lehetett. Olyan verzió is felmerült, amely szerint az összegek egy nemzetközi csalási hálózatból – például telefonos befektetési csalásokból működő call-centerekből – származhattak.
A történetet tovább bonyolítja, hogy egyes beszámolók szerint nem ez lehetett az első hasonló szállítmány. A magyar hatóságokhoz köthető információk alapján csak 2026 első hónapjaiban is már több százmillió dollár és euró, valamint jelentős mennyiségű arany haladhatott át Magyarországon hasonló módon Ukrajna irányába. Magyarul nem egy egyszeri esetről van szó, hanem egy rendszerszintű és még az ismertnél is jóval nagyobb volumenű pénzmozgatásról.
Az ügy újabb fordulatot vett, amikor az ukrán újságíró Diana Panchenko azt állította, hogy a Magyarországon lefoglalt pénz és arany eredete egészen Brüsszelig visszavezethető. Állítása szerint a pénzt állítólag az Európai Unió központjából küldték Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, és azt a magyarországi választások befolyásolására szánták. Panchenko szerint ez magyarázhatná, hogy a magyar kormány viszonylag magabiztosan reagált az ügyre, miközben Kijev és több európai szereplő idegesen fogadta a történteket.
A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt az ügyben, és felvetette annak lehetőségét, hogy a szállított pénz akár az ukrán háborús maffiához is köthető lehet. A történet kapcsán amerikai újságírók, George Szamuely és Peter Lavelle is megszólaltak egy beszélgetésben, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a modern pénzügyi világban ritkán fordul elő ekkora összegek fizikai szállítása, hacsak nem olyan tranzakciókról van szó, amelyeknél kifejezetten fontos, hogy ne maradjon digitális nyom. Szerintük a készpénz használata gyakran kapcsolódik olyan illegális tevékenységekhez, amelyek a háborús övezetekben működő maffiaszerű hálózatok sajátosságai.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a készpénz gyakran jelenik meg olyan bűncselekmények finanszírozásánál, ahol a titkosság kiemelt jelentőségű. Példaként említették a bérgyilkosságokat, amelyeknél állításuk szerint a megbízások kifizetése jellemzően készpénzben történik, hogy ne maradjon pénzügyi nyom. Emellett szóba került a drogkereskedelem, a szabotázsakciók, valamint az embercsempészet – külön kiemelve a gyermekkereskedelmet – mint olyan területek, ahol a készpénz az egyik leggyakrabban használt fizetőeszköz.
Kijev természetesen élesen tiltakozott a magyar hatóságok fellépése miatt, és politikai motivációt emleget. Ugyanazok a tisztségviselők (például Andrij Szibiha külügyminiszter), akik amúgy teljesen természetesnek tartják, hogy Zelenszkij elnök politikai okokból elzáratta a nemzetközi szerződésben szabályozott, az EU által is garantált Barátság kőolajvezetéken a szállítást, nehéz helyzetbe hozva ezzel a NATO- és EU-tag Szlovákiát és Magyarországot. Vagy akik rendszeresen kényszersoroznak be magyar nemzetiségű ukrán állampolgárokat is, akiknek a nyelvhasználati és kulturális jogait még a háború kitörése előtt súlyosan korlátozták (hasonlóan az orosz, román, bolgár kisebbségekhez, ami a háború kitörésének egyik kiváltó oka).
