Kövér László: II. Rákóczi Ferenc az Isten és a haza iránti alázat fejedelme is volt

II. Rákóczi Ferenc nemcsak egy ország, hanem az Isten és a haza iránti alázat fejedelme is volt, hiszen bebizonyította, hogy nemcsak az idegen birodalmi erőszak és a gyűlölet, hanem a szeretetből és méltóságból fakadó nemzeti önrendelkezési akarat is történelemformáló erő - mondta Kövér László házelnök a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem tiszteletére rendezett Rákóczi 350 című történettudományi konferencia megnyitóján pénteken, az Országházban.

Hozzátette:

a 350 éve, március 27-én született fejedelem személyes életpéldájával bizonyította be, hogy az igazi tekintély nem az erőszakban és a világi pompában, hanem a szelídségben és az önfeláldozásig hű szolgálatban rejlik.

A házelnök elmondta, hogy a pénteki konferencia résztvevői egész nap a fejedelem személyéről és koráról szóló szerteágazó előadásokat fognak hallani, ezért beszédében ő a Rákóczi által vezetett szabadságharc pénzügyi vonatkozásaira tér ki.

Mint mondta, azért lehet keveset hallani a Rákóczi-szabadságharc, valamint a 1848-49-es szabadságharc pénzügyi vonatkozásairól, mert a történettudomány a mai napig adós a modern kori magyar állam pénzügytörténetének őszinte feltárásával.

Kifejtette, hogy értékátszámítási módszerekkel és mai euró árfolyamon számolva a Habsburg Birodalom körülbelül 20 milliárd euró magánbanki hadi hitelből verte le a Rákóczi-szabadságharcot, a fejedelem által vezetett magyar kuruc világ pedig mai értéken számolva hozzávetőleg 10 milliárd eurót tudott fordítani a szabadságharc anyagi szükségleteire. Ennek az összegnek mintegy 15 százalékát jelentette a fejedelem vagyona és jövedelme, valamint a kuruc világ anyagi önereje, körülbelül 15 százalékot képezett a francia hadisegély és nagyjából a költségek 70 százalékát biztosította a fejedelem bizalmi fémpénze, a libertas nevet viselő rézpénz.

Ez a

magyar közpénz éltette anyagi értelemben 1704 és 1711 között a kuruc szabadságharcot, és mindaddig képes volt hadrendben tartani az országot,

míg az 1708-ban kitört pestisjárvány két év alatt Magyarországon meg nem ölt körülbelül 400 ezer embert, és ezzel, valamint a kényszerű és folytonos karantén miatt a kurucok számára gyakorlatilag kizikailag lehetetlenné vált a háború folytatása - emelte ki. "A bizalom a magyar jövőben ekkor megingott, ezért a magyar közpénz, a libertas is összeomlott, a szabadságharc ügyével együtt" - hangoztatta.

"Nagyságos fejedelmünk 35 esztendős korában örökös száműzetésbe kényszerült, ahol 24 esztendő múlva, 59 éves korában elhunyt. Míg

szerencsésebb korok államférfiai 35 esztendős korukban lépnek a történelem színpadára, Rákóczi ekkor volt kénytelen megválni nemcsak ezen színpadtól, hanem a szülőhazájától is,

és lett állam nélküli államférfivá, bujdosóvá a magyar szabadsággal együtt" - fűzte hozzá a házelnök.

Címkép: A vezérlő fejedelem szobra a Kossuth térem - MTI/Illyés Tibor