Semjén Zsolt: Az egyházak vallási és társadalmi szolgálatot is ellátnak
Szerző: Gondola
2026. január 21. 04:08
Semjén Zsolt: Szent István óta tanulság, hogy ami jó az egyháznak, az jó az államnak, és ami jó az államnak, az jó az egyháznak. A járható út nem az állam és egyház szembeállítása, hanem együttműködése az egész társadalom javára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az M1 Élő egyház című műsorában beszélt arról is, hogy „az iszlám invázió következtében – amit eufemisztikusan migrációnak neveznek –, a keresztény civilizációnk van veszélyben; amikor ellenállunk a migrációnak, akkor Szent István örökségét védjük!”
A rendszerváltást követően Magyarországon az egyházak nem kapták vissza az államosítás során elvett vagyonaikat, amelyek korábban intézményeik fenntartását biztosították.
Ennek ellentételezésére egy évjáradékos rendszer jött létre, amelyet nem klasszikus állami támogatás, hanem az elkobzott javak után járó jogos kompenzáció. A kétezres évek elején volt olyan időszak, amikor az állam nem tartotta be ezt a megállapodást, és az egyházak nem jutottak hozzá a nekik járó forrásokhoz – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
A magyar egyházpolitikai modellt Semjén Zsolt egy filozófiailag egységes és tudatosan felépített rendszerként írja le.
Ennek alapelve az állam és az egyház szigorú mellérendeltsége, amely kizárja bármiféle alá-fölérendeltségi viszony elfogadását.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozza az egyenlő finanszírozás elvét is, amely szerint az egyházi fenntartású intézmények – legyenek azok iskolák, kórházak vagy szociális ellátóhelyek – pontosan ugyanakkora állami támogatásban részesülnek, mint az állami vagy önkormányzati intézmények. Értelmezése szerint az állam feladata nem az egyházak irányítása vagy éppen korlátozása, hanem a működésükhöz szükséges feltételek biztosítása.
A KDNP elnöke az interjúban nagy hangsúlyt helyez az elmúlt mintegy tizenhat év egyházi intézményfejlesztési eredményeire is, amelyek történelmi léptékű megújulást hoztak.
Ebben az időszakban közel négyezer templom újult meg, döntő részük teljes körű felújításon esett át, és mintegy kétszáz új templom is épült.
Emellett több mint kétezer parókia és plébánia, több száz iskola és óvoda újult meg Magyarországon, illetve a határon túli magyar közösségekben is. Ezt a folyamatot a kereszténydemokrata politikus olyan mértékű egyházi megújulásnak tartja, amelyre Szent István kora óta nem volt példa.
Semjén Zsolt külön kitért arra is, hogy az egyházak ma meghatározó szereplői a magyar szociális ellátórendszernek. A szociális intézmények több mint fele egyházi fenntartású, a nevelőszülői hálózat pedig szinte teljes egészében egyházi kézben van.
Az egyházak tehát nem pusztán vallási, hanem társadalmi szolgálatot is ellátnak, amely az egész közösség javát szolgálja
– hangsúlyozza. Ennek megfelelően az állam és az egyház kapcsolatát nem szembeállításként, hanem együttműködésként írja le, kiemelve, hogy ami az egyháznak jó, az az államnak és végső soron az embereknek is hasznára válik.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor nem rejti véka alá azt sem, hogy az egyházakat ideológiai és gazdasági jellegű támadások érik, amelyek célja az egyházi intézmények működésének gyengítése. Ezek között említi azokat a politikai erőket, amelyek nyíltan kritizálják az egyházat vagy annak belső működését, valamint azokat a törekvéseket, amelyek a finanszírozási rendszer megváltoztatásával próbálnák ellehetetleníteni az egyházi intézményeket.
Úgy véli, hogy az egyenlő finanszírozás elvének feladása komoly veszélyt jelentene az egyházi intézményrendszerre nézve, ezért ezekkel szemben folyamatos éberségre van szükség.
A KDNP elnöke hangsúlyozza azt is, hogy a kereszténység ma is a világ egyik leginkább üldözött vallása.
Hivatkozik arra, hogy világszerte több százmillió keresztény él üldöztetés alatt, és ebben a helyzetben Magyarország különleges szerepet vállal az üldözött keresztényeket segítő államtitkárság működtetésével. A támogatás elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában élő keresztény közösségeket célozza, például kórházak és iskolák építésén keresztül, amelyek az ottani közösségek fennmaradása szempontjából létfontosságúak.
Az interjú végén a migráció kérdése civilizációs összefüggésben jelenik meg. Az Európát érintő migrációs folyamatok veszélyeztetik a keresztény civilizáció fennmaradását, és az Európai Unió által szorgalmazott migrációs paktum végrehajtása alapvetően megváltoztatná Magyarország kulturális és vallási karakterét. A határvédelem és az uniós nyomással szembeni ellenállás így nem pusztán politikai döntés, hanem történelmi és civilizációs kötelesség, Szent István örökségének védelme – szögezi le a miniszterelnök-helyettes.
